90801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos rezgések indukáló hatásának fűtési célokra való hasznosítására

az ellenállástest meg van ömlesztve vagy cseppfolyós. A skinhatás az áramnak a tűzhely külső részeiben való nagyobb koncentrá 5 eíóját hozza létre, mint annak bármely más részében, úgyhogy a külső részeken nagyobb mértékű hőmérsékletemelkedés mutatkozik. Ily módon a tűzhely belső részei felé irányuló hőátvitel számára na-10 gyobb vezető felületet kapunk. Valamely a kerület közelében fekvő keresztmetszeten átmenő áramfluxust úgy tekinthetjük, mintha az áram nagyszámúi párhuzamos vezetőn ugyanazon irányban 15 haladna át. Ennek eredménye az volna, hogy ©zen vezetők egymáshoz közeledni törekszenek, ugyanúgy, minthogyha a térben szabadon felfüggesztett párhuzamos és azonos irányú áramokat vezető drótok-20 ról volna szó. Ezen törekvés következtében az ellenállástest ott, ahol szabadon mozoghat, összeszoríttatik vagy összesajtoltatik és ezt a hatást rendszerint összeszorítóvagy pineh-hatásnak nevezik. Ez a hatás 25 Leghatályosabban az ellenállástesten kívül fekvő áram vezető esévével szemben (vagy a csévén belül) lép fel és a nagyobb mértékben felhevített fém felszállási törekvésével (az ú. n. Joule-féle hatással) 30 együtt meghatározott, befelé és felfelé irányuló folyadékáramlást hoz létre, feltéve, hogy az indukált áram nagy erősségű. A 6. ábrán egy fősíkban a lehetséges, de tisztán elméletileg megállapított 35 áramlási vonalakat tüntettük fel. A folyadékmozgás szükségességének kérdése azonban azon sebességtől, amely-Iyel a hevítés vagy a megömlesztés végzendő, a várható hőveszteségektől, az el-40 lenállástest hővezetőképességétől, a kezelendő anyagmennyiségtől, a kemence tűzhelyének alakjától, a megengedhető hőmérsékletkülönbözet körzetétől és egyéb tényezőktől függ, úgyhogy az a mérték, 45 amelyben ezt a mozgást használjuk, esetrői-esetre állapítandó meg. A 4. ábra a szikraköz egy foganatosítási alakját mutatja. A szikraköz elektródái sűrített levegő vezetésére vagy vákuum 50 előállítására szolgáló (Gr2, G3) fúvókákkal vannak ellátva, melyek segélyével a fényívképződést elkerülhetjük. A (G4) táresa, mely a (G5, Gtí) kontaktusokat tartja, a ({*&) támaszban vezetett csavar útján be-55 állítható. A továbbiakban a találmány tárgyát elektromos indukciós kemence kapcsán ismertetjük, habár ez az alkalmazási mód csak egy példája a találmány alkalmazhatóságának, mely rendkívül tágkörű le- 60 het. Az eddig ismert összes indukciós kemencéknél a szekunder incJukciós tekercselést (tehát vagy a kezelendő anyagot vagy azt az edényt, amely az anyagot tar- 65 talmazza, rendszerint azonban mindkettőt) közéjük helyezett mágneses anyag útján össze kellett kötni, ami által az anyag egy részének a többi résztől való nem kívánatos elválasztása adódik, oly célból, hogy 70 az említett rész számára csatornáról gondoskodhassunk, Ez a körülmény a szoká sos alakú ömlesztőtégelyek alkalmazásai kizárta és tömör anyagból álló testeknek csatornákon át való közvetett kezeléséi 75 tette szükségessé. A megömlesztésnél, valamint a folyadékok kezelésénél a találmány egyik főelőnye abban áll, hogy vezető anyagból készült ömlesztőtégely vagy bármilyen 80 vezető anyag, mely valamely nem vezető anyagból készült tetszőleges alakú ömlesztőtégelyben van elrendezve, egész tömegében felhevíthető vagy kezelhető é# pedig anélkül, hogy vasból vagy más mág- 85 nesezhető anyagból készült transzformál tormag átvezetése számára elválasztásra vagy megszakításra volna szükség. Ezáltal a legjobb ömlesztési eljárások takarékosságát és gazdaságosságát biztosíthat- 90 3nk és azokhoz teljes mértékben alkalmazkodhatunk. ** A 8. és 9. ábrán oly ömlesztőkemence van feltüntetve, mely a jelenleg használatos és fenekén lecsapoló nyílással ellátott 95 ömlesztőtégelyt tartalmazza. A kemence ezen kivitelének a munkára, működtetésre és üzemköltségekre vonatkozó egyszerűsége, üzembiztonsága és gazdaságossága a kemencének alkalmazását a legnagyobb 100 mértékben kívánatossá teszi. A (10) ömlesztőtégely tisztítás, valamint adagolás céljából kivehető, ami ismert emelőszerkezetekkel történik, melyek az ömlesztotégelyt a (11) nyílásoknál ragad- 105 ják meg. Az ömlesztőtégely célszerűen fenekén a (12) lecsapoló nyílással van ellátva, hogy felvevő tere lehetőleg nagy legyen. Az ömlesztőtégely bélése a mindenkori no esetnek megfelelően vezető vagy nem vezető lehet és az adagnak lehűlését vagy hirtelen lehűtését minden esetben a helyszínén teszi lehetővé. Ha az áramot vezető ömlesztőtégelyt al- 115 kalmazunk, akkor a tégely képezi a sze-