90776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés illanó szénhidrogéneket tartalmazó anyagok szakaszos lepárlására

- 3 —

síkmozgásba hozva, az egész kemence stabilitását ne zavarja. A kemencében így ■elhelyezett kamrák a téglányalak hossztengelye irányában egymástól 180°-ra fel- 5 ékelt exeenterek által hozhatók mozgásba. Cseppfolyós anyagok desztillációjánál ez a rázómechanizmus elhagyható.

A legfelső (g) kamrának a kemencefalból kinyúló (f) végéhez csatlakozik az (e) 10 garat, melyben a kigázosításra szánt anyag van elhelyezve és amelyből a lepárlandó anyag a legfelső kamrába jut.

Az egyes kamrákba beépített (m) tűzcsövek nemcsak a fűtőgázak vezetésére 15 vannak hivatva, hanem a kamra belsejében mozgó kigázosítandó anyag forgatására is. Ugyanis az egyes kamraelemek mozgatása által a lepárlásra szánt anyag az esés irányában, a legfelső kamrából az 20 (o, p) átömlesztő nyíláson az alatta levő kamrába gurul, vagy folyik, közben a lángcsövekbe ütközve, irányát változtatja, ezáltal forgatva lesz, ami a kigázosítását rendkívül nagy mértékben előse- 25 gíti.

A felsőbb szintekben levő kamrákból túlnyomólag csak vízgőz párolog el, a szénhydrogének kigázosítása az alsóbb, forróbb kamrákban történik.

30 A kamrák állandó rázó mozgatásával elérjük, hogy az anyag vékony rétegben vándorol az egyes kamrákon keresztül lejebb és lejebb és elérve a legalsó (i) kamra kiömlő csatornáját, már kigázosított álla- 35 pótban, mint félkoksz kerül a (k) tartányba, melyből azt az ismert módok valamelyikével eltávolíthatjuk.

Az egyes kamrákból, vagy kamracsoportokból kivonuló gázokat és gőzöket a 40 szokásos módok valamelyikével kondenzáljuk, a nem cseppfolyósodott gázokat pedig aszerint, hogy megfelelő fűtőértéket képviselnek, vagy sem, vagy a szabadba vezetjük, vagy pedig a készülék 45 fűtésére, esetleg más célokra felhasználjuk.

A berendezés működési módja az eddigiek alapján világos és röviden összefoglalva a következő: A lepárlandó anyag az 50 (e) garaton és (f) toldaton át jut a legfelsőbb (g) kamrába, ebből az (o, p) átömlőhelyeken és a közbülső (h) kamrákon át a legalsó (i) kamrába és onnan végül a (k) koksztartányba. Ugyanakkor a (c) tüzelő- 55 szerkezetből kiinduló fűtőgázok ellenáramban alulról felfelé fokozatosan áthatolnak az egyes kamrák (m) tűzcsövein és végül felül a (d) kürtőn át távoznak.

A leírt berendezés előnyei más, illő szénhydrogéneket tartalmazó anyagok 60 számára való lepárló készülékekkel szemben a következőkben foglalhatók össze:

1. A készülékkel a lepárló kamrák számának növelésével, avagy csökkentésével az illó szénhydrogének tetszésszerinti 65 számú különböző forráspontú frakciója bomlás nélkül, tisztán és biztosan levehető.

2. A lepárlás számára legkedvezőbb hőmérsékleti határok kényelmesen és pon- 70 tosan beállíthatók.

3. A készülék fűtése, az ellenáramlás elvén alapulván, a hőkihasználás a leggazdaságosabb.

4. A lepárlás alatt álló anyag (szén, stb.) 75 csekély rétegmagassága és folytonos bolygatása a lepárlás idejét a minimumra csökkenti és ezzel a teljesítményt tetemesen fokozza.

5. A készülék üzeme folytonos. 80

6. A készülék vertikális kiterjedése folytán kevés helyet foglal el.

7. A készülék lehetővé teszi aránylag magas víztartalmú és illó szénhydrogénekben szegény anyagok gazdaságos le- 85 párlását is.

Szabadalmi igényel,':

1. Eljárás illanó szénhydrogéneket tartalmazó anyagok szakaszos (frakciónál!) lepárlására, azáltal jellemezve, hogy a 90 lepárlandó anyagot a f ütőgázokhoz képest ellenáramban vezetjük sorban kapcsolt, elgázosító kamrákon keresztül és az egyes fokozatosan növekedő hőfokú elgázosító kamrákban fejlődő 95 gőzöket, illetve gázokat egymástól elkülönítve elvezetjük.

2. Az 1. alatti eljárás kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a lepárlandó anyagot az egymás alatt elrendezett el- 100 gázosító kamrákban felülről lefelé vezetjük, míg ugyanakkor a fűtőgázokat

a kamrák tűzcsövein át alulról felfelé áramoltatjuk.

3. Az 1., 2. alatti eljárás foganatosítására 105 szolgáló berendezés jellemezve egy aknaszerű (b) tüzelőkemencében egymás alatt elrendezett, lejtő és kígyószerüen egymáshoz kapcsolódó (g) elgázosító kamrák sorozata által, mely no kamrákon azoknak alsó és felső határoló falait összekötő (in) tűzcsövek hatolnak át, míg az egyes kamrák felsőrészéből az illető kamrában fejlődő frak-