90766. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés önműködő adagolással és mechanikus előretolással
A kereteknek három ponton való alátámasztása által a keretnek az egyes alátámasztási pontokon való elosztása statisztikailag meg van határozva, ami a keretek 5 kiszámítására biztos támpontot nyújt. A 6. ábra részletesen mutatja a rostély - rudaknak a kerettel való összeköttetését, a 7. és 8. ábra pedig a rostélyrudak felül- és oldalnézetét tünteti fel; az ábrákból kitet- 10 szöleg a rostéiyrudak kétrészűek és mint azt a 6. és 7. ábrák mutatják, a tulajdonképpen (16) főtestből és a (17) harántrészbői állanak, melyek a főrészen lévő orrszerű (18) toldat segélyével vannak egy- 15 mással összekötve, mely orr a harántrész (19) vájatába kapaszkodik. A íőtestbe a 91463. számú szabadalom szerinti tűzálló anyagból való töltéssel bíró hetetek vannak behelyezve, melyek (20) léceken 20 nyugszanak. A rostélyrudak alsó végükkel ismeretes módon az utána következők mellső végeire támaszkodnak; az ezen a helyen előálló bemélyítésnek a találmány értelmé- 25 ben nincsenek rostélyhézagai elégési levegő hozzávezetésére, úgy hogy a tüzelőanyag elégése itt lojtatik. A rostélyrúd főtestének ezen a beméi yítésen először egyenes darabja van, amely- 30 hez tompa ( a) szög alatt a rostélyrúd középrésze csatlakozik; ezen alak folytán a rostély egész szélességére kiterjedő vályúalakú mélyedésnek nagyobb a befogadóképessége. A (17) harántrész (21) esa- 35 tornával van ellátva, melyen át az égési levegő a szomszédos rostélybetéiekhez áramlik és eközben a harántrészt hatása san hűti. A tüzelőberendezés működési módja a Í0 következő: A tüzelőanyag már az eteiőaknának azon helyein melegíttetik, amelyek a függőleges csatornával határosak; a további felmelegítés a függőleges csatornában való 45 esés. alkalmával és utána a rostély legmellső részén történik, ahol a tüzelőanyag mindaddig fekve marad, míg a rostély szerkezete által a tüzelőrészbe tolatik. A rostélyra történő ráesésnél a tüzelő- 50 anyagrészek tapasztalat szerint úgy helyezkednek el, hogy a nagyobb darabok közvetlenül ráesnek a rostélyra, míg a kisebb részek felülre kerülnek; a tüzelőanyag először is a rostélyon való előreio- 55 látásánál fog lángot és pedig tapasztalat szerint a nagyobb darabok előbb, mint a kisebbek. A rostélyon való további előremozgásnál azonban a kisebb részek, külö nősen a rostélyrudak hátsó harántdarabjairól a vályúszerű mélyedésekbe való át- 60 esésnél, közvetlenül rájutnak a rostélyrudakra, míg a nagyobb tüzelőanyagrészek felülre kerülnek. A két szomszédos rostélyrúd közötti vályúszerű mélyedésekben az elégés az it 65 ten hiányos légliozzávezetés következtében fojtott és az exotermikusfolyamat helyébe endotermikusfolyamat lép, vagyis meleg köttetik le; itt szénhidrogének válnak szabaddá és egyúttal a tüzelőanyag 70 hőmérséklete csökkentetik és csak a tüzelőanyagnak a rostélynak rostélyhézagokkal ellátott részein való további előretolásnál következik be a tüzelőanyag újbóli elégése és pedig itt nemcsak a szilárd tüzelőanyag 75 fog elégni, hanem a vályúszerű mélyedésekben szabaddá vált szénhidrogének is. Ezek a tüzelőanyagréteg felett magában a tüzel őtérben égnek el. A rostélynak rostélyhézagokkal ellátott go helyeihez tehát nemcsak a szilárd tüzelőanyag elégetéséhez szükséges égési levegőt kell hozzávezetni, hanem azt a levegőmennyiséget is, mely a szénhidrogének elégéséhez szükséges. Ezeken a helyeken te- S5 hát aránylag több levegő áramlik át a rostélyhézagokon, mint azon rostélyoknál, melyeknél az elégés az egész rostélyfelületen egyenletesen megy végbe. Ez az aránylag nagyobb légmennyiség hűti a 90 rostélyrudatkat a rostélyhézagokkal ellátott helyeken. Miután, mint már említettük, a rostély vályúszerű mélyedéseiben a tüzelőanyagréteg hőmérséklete csökkentetik, a rostély- 95 rudak ezen bemélyedéseknél is jól hűttetnek, ami a rostélyrudak elégését lényegesen csökkenti. A beáramló égési levegő hűtő hatása, úgyszintén a hőmérsékletnek a mélyedésekben való csökkentése a salak- 100 képződést is csökkenti, mintán a hamurészecskék nem képesek oly könnyen elolvadni. A vályúszerű mélyedések és a fojtott elégés tehát igen jó hatással van az egész 105 elégési folyamatra. Az elégés, mint ismeretes, a rostélynak nem minden pontján következik be egyenlő hőfokkal és a tüzelőanyagréteg magassága és változik; a különböző magasságú 110 hőfoknak megfelelően kell a hőfoknak megfelelő levegőmennyiséget is az egyes rostélyhelyeken hozzávezetni, mely az alsó szitásán kiterített laza anyag által tetszőlegesen szabályozható. Az egyes rostélyru- 115 dákon fekvő tüzelőanyagréteg magassága
