90760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid előállítására ammóniumsók mellet cianamidoldatokból

5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 — 2 — san elhárítsuk. A bepárolásnál azonban állandóan sav használódik el, minthogy mellékreakció gyanánt magában ismere­tes módon ammóniák is keletkezik, ami valószínűleg karbamiddá, vagy amrno­­niumciianáttá való átalakuláson keresztül megy végbe. Ez az ammoniak ammonsó képződése közben savat fogyaszt. Ki­tűnt, hogy az ammoniákképződés a be­­párolás módjától, mindenekeiőtt azonban a savak koncentrációjától függ és egé­szen csekélymértéküre korlátozható, ha minden eddig ismert eljárással ellentét­ben már eleve éppen csak indikátorok kai kimutatható savkoncentrációval dol­gozunk és állandóan a bepárolás folya­mán pótoljuk az ammoniákképződés ál­tal elhasznált feltétlenül szükséges sav­­mennyiségeket. Az arányokat a kővetkező példa tün­teti fel: Mésznitrogénből ismeretes mó­don szénsavval előállított cianamidoldat literenként 70 g. nitrogént tartalmaz, melyből 95% cianamid, 5% dieianamid alakjában van jelen. (A dieianamid ré­szint a mésznitrogénből származik, ré­szint a szénsavval való kezelés közben állt elő.) Az oldathoz literenként kb. 2.5 g. kénsavat adunk, ami 1%-a azon sav­mennyiségnek, amely az össznitrogénnel ekvivalens volna és ezután forráspontig való felhevítéssel közönséges nyomáson bepároljuk. A bepárolás folyamán meg­határozott időközökben néhányszor meg­ismételjük az összsav pl. 1%-ának hozzá­adását, úgyhogy egészben a folyamat befejezéséig az összsav 9%-a használódik fel. A hozzáadott sav egy része a még az oldatban jelenlévő kalciumsónak kal­ciumszulfát alakjában való lecsapásához köttetik le: ez körülbelül az összsav 3%-át teszi. A bepárolás termékeképen a kiin­­dúlási oldat literére 67—68 g. nitrogént kapunk szilárd alakban, melynek 91%-a karbamid, 6%-a anmionszulfát és 3%-a egyébb alakban van jelen. Tehát az ere­detileg jelenvolt cianamid-nitrogén 98%-á.t kapjuk vissza karbamid + ammoniumsó alakjában. A dicianamidtartalom az ere­detihez képest észrevehetően csökkent; az össznitrogén 3—4%-a pedig mechanikai veszteségeknek tudható be. Az eljárás foganatosítása magától ér­tetődően más koncentrációviszonyok mel­lett és más savak alkalmazásával is ki­vihető, hacsak a folyamat elvi alapját megtartjuk. Végtermék gyanánk minden esetben karbamidot kapunk csekély mennyiségű ammoniumsó mellett, mi­­melleit a termék össznitrogéntartalina az 60 elméleti termelési hányadnak felel meg. Magától értetődik, hogy ezt a karbamidot trágyaszer gyanánt való felhasználás cél­jából összekeverhetjük közömbös vagy adszorbeáló anyagokkal, amely utóbbiak 65 mindjárt a bepároláskor is adagolhatok. Ha szükséges, a termék az ismert módon vegyileg tiszta karbamiddá is alakít­ható át. A jelen eljárás szerint, ha úgy kíván- 70 juk, más összetételű végtermékekhez is juthatunk. Ugyanis ha a savmennyiséget a fenti egészen csekély mértéken túl nö­veljük, úgy a cianamid^karbamidoldat be­­párolásakor nagyobbmértékű ammonsóvá 75 való átalakulás lép fel. Már a fenti pél­dából is kitűnt azon meglepő tény, hogy az eközben képződő ammonsómennyiség a savmennyiséggel ekvivalens és hogy ezért savmentes végtermék állítható elő, 80 amely karbamid mellett megfelelő na­gyobb mennyiségű ammonsót tartalmaz. Ha a cianamidnitrogénnek ammonsóvá átalakítható része nem több, mint egy­­harmada, legfeljebb fele, nem szükséges- §5 a bepárolás idejét megnövelni, ami az is­mert tények alapján egyáltalán nem volt várható. Az így előállott, karbamidot és ammoniumsót tartalmazó anyag bizonyos körülmények között, pl. trágyázószer gya- 90 nánt is, különösen értékes lehet. Az elért eredmények alapján az eljá­rásnak egy további változata fejleszthető ki, mimellett ugyanazon munkaelv és ugyanazon berendezések használhatók fel 95 arra is, hogy a ciamamidoldat nitrogén­­tartalmát tökéletesen ammonsóvá alakít­suk át. A folyamat ezen foganatosításá­nál tekintettel kell lenni arra, hogy a nitrogéntartalommal legalább is ekviva- iqO lens savmennyiségeket adagoljunk. Az ammonsóvá való tökéletes átalakulás azonban nem megy olyan gyorsan, mint a karbamiddá való átalakulás, minthogy az ammóniák valószínűleg a karbamidon, 105 mint közbenső terméken keresztül hasad le. Az ezirányban végzett kísérletek azt mutatták, hogy az ammoniákképződés se­bességét elsősorban a savkoncentráció szabja meg, azaz annál gyorsabban megy 110 végbe, minél nagyobb a savkoncentráció. Ammoniumsó előállítására tehát elő­nyösen dolgozhatunk, úgyhogy elejétől fogva nagyobb, pl. kétszer ekkora sav-

Next

/
Thumbnails
Contents