90757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindennemű szabad vagy feldolgozott állapotban lévő növényi rost gyors fehérítésére
Megjelent 1930. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90757. SZÁM. — XIV /e. OSZTÁLY. Eljárás mindennemű szabad vagy feldolgozott állapotban levő növényi rost gyors fehérítésére. Chemische Fabrik Grieslieim Elektron cég- Frankfurt a/M. Dr. Scliwalbe G. Károly tanár Eberswalcle és clr. Wenzl Hermáim vegyész Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1925. évi január hó 3C-ika. átitatás után nieva] ó eltávolítása, anyag szellőzését Ismeretes rostanyagoknak oxidáló fehérítőanyagokkal való átitatása és a feli éri tőszer feleslegének chanikai eszközökkel 5 mimellett a fehérített érjük el. Ezen eljárásnál eddig azonban csupán híg fehérítőoldatokat alkalmaztak, melyek hipokloritoldatok alkalmazása esetében ritkán szoktak literenként .1 g 10 klórnál többet tartalmazni. Az erősebb fehérítőoldatokat általában a rostanyag szilárdságára, legyen az akár szabad, akár feldolgozott rost, károsnak tartják. Ügy találtuk már most, hogy nagykon- 15 centrációjú fehérítőoldatokkal, melyek hipokloriidoldatok esetében literenként 20 g és ennél több hatásos klórt vagy az ó. n. oxigenes fehórítőszerek esetében (nátriumszuperoxid vagy ennek származékai) ezzel 20 egyenértékű mennyiségű hatásos oxigént tartalmazhatnak, a rostok károsodása nélkül igen jól fehéríthetünk, ha úgy,minta fenti eljárásnál, az anyagot közvetlenül a fehérítőoldattal való teljes átitatás után, 25 előnyösen nyomás útján, az oldat feleslegétől olyan mértékben megszabadítjuk, hogy a bennmaradt fehérítőszer mennyisége elegendő arra, hogy az elért nagy anyagkoncentrációnál az anyag kívánt 30 mértékű fehérítését (teljes vagy részleges fehérítés) végrehajthassuk. Emellett a fehérítés annyira gyorsan megy végbe, hogy ezen rövid idő alatt a fehérítendő áru károsodása nem lép fel. 35 Ezen fehérítőeljárást még tovább gyorsíthatjuk, a fehérítendő anyag előmelegítésével, pl. forró a fehérítőszer fehérítőszerrel már 8ált anynak gőzzel víz vagy gőz útján, va előmelegítésével, végül y a átitatott és centrifuvagy gőztartalmú levegővel való utólagos kezelésével. További lehetőség még abban áll, hogy ehhez a levegőhöz csekély mennyiségű szénsavat keverünk hozzá és így ismeretes módon a fehérítőoldat alkalitásánalc csökkentésével érünk el gyorsítást. Az ilyen fehérítésnél elért időnyereség igen tetemes. Az eddig alkalmazott fehérítési időnek átlag V*o—Vso része elegendő lehet. Előnyös továbbá bizonyos rostanyagfajtáknál, nevezetesen cellulózakérgeknél vagy szöveteknél, igen híg savakkal forró előduzzasztást alkalmazni, ami először is a rostszerkezetet a fehérítő folyadék ezután következő felvételére teszi alkalmasabbá, a fehérítőfolyamatot magát pedig a fehérítőlúg alkalitásánalc csökkentésével nagyon gyorsítja. Ha pl. facellulózát kéregalakban gyorsfehérítésnek vetünk alá, elég egy növid ideig tartó előkezelés 0.1%-os ecetsavval, hogy a kívánt hatást elérjük. A gyorsfehérítés ismertetett elve minden fajtájú növényi rostra alkalmazható, úgyhogv szabad rostokra, mint a foganatosítás megfelelő módosítása mellett feldolgozott rostanyagra is; ilyen esetben a í eh érit őel járás egyes részleteit azon alaknak megfelelően módosítjuk, amelyben a fehérítendő anyag van. Azon foganatosítási módok közelebbi megvilágítására, melyeket a találmány magában foglal, a következő eseteket soroljuk fel, anélkül, 40 45 50 55 60 65 70 f NK>MMH/8¿S
