90707. lajstromszámú szabadalom • Füstcsöves gőzkazánok ellenáramú berendezése
Megjelent lí)30. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90T0Ï. szám. — Ve/52. osztály. Füstcsöves gőzkazánok ellenáramú berendezése. Di*. Szabó Gusztáv műegyetemi tanár és Halász Ernő oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi május hó 19-ike. Füstcsöves gőzkazánoknál ismeretes már olyan elrendezés, melynél a kazán vízterét egy válaszfal két részre osztja. Ezáltal a kazán víztere egy melegebb 5 (gőzfejlesztő) térre és egy hidegebb (derítő) térre oszlik. A kazán táplálása a füstcsövek hidegebb részét magába foglaló térben történik. A betáplált víz ebben a térben felmelegedik, s csak azután jut- 10 hat el a kazán melegebb, gőzfejlesztő terébe. Ezzel az elrendezéssel elérhető, hogy az iszap és kazánkő jelentékeny része már a derítő-térben kiválik s így nem jut el a kazán nagyobb hőfoknak kitett kényesebb 15 részeibe (a tűzszekrénybe). Ennek a berendezésnek a gyakorlatban egyéb előnye nincs is. Ugyanis a derítőtérben a betáplált víz, a már bent levő melegebb vízzel elkeveredik, s a kazánban 20 levő gőztérrel is közvetlen érintkezés útján igen jelentékeny hőmennyiséget vesz fel. így a derítő-térben a víz hőmérséklete elég magas lesz ahhoz, hogy az iszap és kazánkő nagyobb része csakugyan kivál- 25 jék, viszont a hatályos cirkuláció és a gőz és víz közötti rendkívül kedvező hőátadási tényező következtében a derítőtér vízének hőmérséklete közel egyenletes lesz és csak kevéssel maradhat alatta a gőz hőmérsék- 30 létének. Ennél a megoldásnál tehát a füstcsövek hidegebb részeit is csaknem a kazángőz hőmérsékletével bíró víz veszi körül, s így ez az elrendezés nem is bírhat az ellen- 35 áramú rendszer előnyeivel, minek következtében a távozó füstgázok hőmérséklete sem lesz kisebb annál, mint amellyel a de-55 rítőtérrel nem bíró kazánból távoztak volna. Ezzel szemben a jelen találmány tárgya 40 füstcsöves gőzkazánoknak olyan elrendezésére, melynél a víz és a füstgázok lehetőleg ellenáramban haladnak és ezáltal a kazán fűtőfelületének növelése nélkül, a füstgázok melegét jobban kihasználjuk és 45. a kazán hatásfokát megjavítjuk. Emellett egyszersmind előmelegítőül is szolgálván, feleslegessé teszi külön előmelegítő alkalmazását. A találmány tárgyát képező szerkezet 50 célját azáltal éri el, hogy a kazán vízterébe betáplált vizet nem engedi elkeveredni a kazánban levő vízzel s a kazán gőzével való érintkezését is megakadályozza. A szerkezet a betáplált vizet vékony lemezekből alkotott kamrákon át úgy vezeti, hogy a víz először abba a kamrába lépjen be, mely a füstcsövek leghidegebb részét foglalja magában, s onnan egymásután jusson el a következő kamrákba, melyek a füstcsöveknek melegebb részei köré vannak építve. Ezáltal elérjük, hogy a betáplált víz, a füstgázokkal ellenáramban (vagy keresztáramokból összetett ellenáramban) haladva, a felmelegítéséhez szükséges hőmennyiséget a füstgázoktól nyerje, s ne a kazánban levő már felmelegített víztől és gőztől vonja el. A találmány tárgyát képező szerkezetnek egy kiviteli alakját az I. ábra tünteti 70- fel, mely a szerkezetnek egy lokomobilkazánra való alkalmazási módját mutatja. Az 1. ábrán feltüntetett (A, B, C, D) és 65-
