90703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek megmunkálására

— 2 — A vágószerszámok ezen kiképzése és elrendezése által azt érjük el, hogy ez a szerszám eke módjára működik, ameuy­­nyiben a lefejtendő anyagot, jobbra és 5 balra, maga előtt felhányja. Az egész szerszámnak részarányos alakítása emel­lett nem engedi meg a mozgási irányhoz képest haránt irányú nyomások fellépé­sét. Másrészről semmi sem állja útját 10 annak, hogy több ilyen szerszámot, na­gyobb felületre, egyidejűleg, egymással párhuzamosan engedjünk hatni és ezál­tal nagyobb felületet egyszerre megmun­kálni. Ennek a lehetőségnek meglévő gé­lő péknél osak a szerkezeti részek, illetve a meghajtás erőssége szab határt, mert vi­lágos, hogy a találmány szerinti munka­eljárásnál tetemesen nagyobb erők alkal­mazandók. mint az eddig ismert eljárá- 20 soknál. E helyen rá akarok mutatni arra is, hogy a megmunkálandó felületek szögle­tesek, illetve összetettek is lehetnek, mint pl. a gyalúpadok ágyainak prizma- 25 vezetékei, továbbá arra, hogy az új el­járás nincs korlátozva a munkadarabok külső felületére, hanem mélymunka, pl. fúrás, fűrészelés stb. számára is figye­lembe jön. 30 A forgácsképződésnek nem kell szük­ségképen helytálló, illetve folytonosan mozgó szerszámmal történnie. A forgács­­képződés ezen módjának legelső sorban rideg anyagnál, pl. öntött vasnál, sárga- 35 réznél stb. van helye. Szívós anyagnál, pl. kovácsvasnál és acélnál a forgács­leemelés úgyis foganatosítható, hogy a forgácslefejtő szerszám, eltekintve a gép által létesített folytonos mozgástól, még 40 valamely nyomóközeg, pl. komprimált le­vegő útján, nyomólégvéső módjára, lökés­szerű. külön meghajtást is kap. A megmunkálásnál fejlődő meleget azért vezethetjük el oly hatályosan, mert 45 a forgácslefejtő szerszám, teljes kereszt­­metszetben, közvetlenül a megmunkálási felületig nyúlik le, ameddig hosszirány­ban meg van fúrva és levegővel, vagy folyadékokkal bőségesen hűthető. 50 Az ismertetett eljárás nem csupán esz­­tergályozásnál és gyalúMsnál. hanem ma­rókkal. fúrókkal és más szerszámokkal kapcsolatban is találhat alkalmazást. Még ha legegyszerűbb is az, hogy az 55 egy darabból, vagy több, egyetlen szer­számmá összetett részből álló előkészítő és a forgácsleemelő szerszámokat egyet­len munkamenetben engedjük hatni, az eljárás foganatosítása tekintetében ez egyáltalában nem szükséges. Azon cél- 60 bál, hogy a szerszámgépeket ne túlságo­san terheljük meg és mégis teljes széles­ségben dolgozzunk, pl. az is lehetséges, hogy az egész processzust két munkame­netre osztjuk meg, pl. úgy, hogy az egyik 65 munkamenetben a felületet, barázdakép­zés útján, csíkokra osztjuk és a követ­kező munkamenetben az anyagot le­fejtjük. Az eljárásnak további kiképzése abban 70 van, hogy a lefejtő szerszám működését még egy egyengető szerszám is követi, mely a lefejtés után esetl'eg még érdes, vagy egyenetlen munkafelületet lesi­mítja. Ez a szerszám is egy darabban lte- 75 liet a másik kettővel, vagy azok egyiké­vel, de megfelelő alakban, külön szer­szám gyanánt is csatlakoztatható a meg­­előzőkhez. Az egész eljárás további meg­osztása is lehetséges, oly módon, hogy az 80 előkészítés, a forgácsleemelés és az egyengetés nem egyetlen munkamenet­ben, hanem két vagy több munkamenet­ben megy végbe. Az eljárás legjellegzetesebb sajátossága 85 az, hogy a normális marógépek sebessé­gét tetemesen felülmúló oly munkasebes­séggel, mely a gyalúgép sebességét is megközelítheti, minden gyakorlatilag megengedett szélességben dolgozhatunk, 90 miáltal az ismert eljárásokkal szemben tetemes időmegtakarítást érünk el. Ter­mészetes, hogy a nagyobb teljesítmény elérése nagyobb erőszükségletet is igé­nyel. Ezek az erők, az iij eljárásnak 95 messzemenő alkalmazása mellett, oly na­gyok lehetnek, hogy a jelenleg meglévő gépfajták ezeket az erőket fel sem ve­hetik és konstruálása válik szükségessé. Az új eljárásnak gazdasági előnye azon- 100 bán abban rejlik, hogy a szerszámgép súlyegységére, vagy az időegységre, vagy a munkás bérére vonatkoztatva, a felü­leti megmunkálás elérhető teljesítmé­nyének többszörösét érhetjük el. 105 Eddigelé magát a leveendő réteget még sok elemi rétegre (forgácsra) kellett szét­bontani, azzal a következménnyel, hogy a forgácsnak a munkadarabról való le­választására szolgáló munkán felül, a 110 munkadarabbal még összefüggő, megma­radó rétegtől való lefejtés munkáját is el kellett végeznünk. A jelen találmány szerint lényegében csak az a munka teljesítendő, mely a le- 115

Next

/
Thumbnails
Contents