90666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékoknak elektromos energia útján való hevítésére

_ 2 — veendő folyadékot magukba szívják. Az erre a célra alkalmas formatestek előnyösen háromoldalú nyitott keretek alakjával bírnak, melyek két szárukkal, az 5 egymástól elkülönített kamrákban levő elektrolitba merülnek, míg elleniben a szárakat összekötő rész a kamrákat áthidalja. Ha a folyadék átvezetése ily likacsos betéteken szívóhatás útján töa--10 ténik, akkor a folyadéknak fokozatokban való szétosztódása a folyadékban kezelés közben fellépő állapotváltozásoknak megfelelően önmagától adódik, amennyiben az időegység alatt az áram átáramlásának 15 kitett folyadék keresztmetszete a folyadék felszínétől való távolságának növekedésével csökken. Az eljárás alkalmazásának lehetősége nagyon különböző. így pl. annak segé-20 lyével szervetlen és szerves savak desztillálhatók és .koncentrálhatok, ugyanígy lúgok is koncentrálhatok és kristályosításra előkészíthetők, továbbá mindennemű oldatok bópárolhatók, folyadék-25 keverékek szétválaszthatok és reakciók (mint pl. elszappanosítások) keresztülviihetők, mimellett az esetek mindegyikében az elméletileg lehetséges legnagyobb hozamot úgy anyagban, mint hőtechnikai 30 hatásban csaknem teljesen elérjük. Ugyancsak elérhető az eljárással a lehetőleg legnagyobb energiakoncentráció és ezzel kapcsolatos hőkoncentráció is. A továbbiakban kiviteli példákként 35 néhány, az eljárás keresztülvitelére alkalmas berendezést ismertetünk. Az 1. ábra desztilláló-, illetve koncentráló-ikészülíéket mutat be hosszmetszetben. mely készülék például vizes nátron-. 40 lúg és ammóniákból álló keverék szétválasztására és a nátronlúg koncentrálására használható. Az agyagból, kőedényből, vagy hasonló szigetelő anyagból készült (1) köpeny boltozatos fedelén a fej-45 lődő gőzöket elvezető (2) kiömlő nyílások vannak. Az oszloipszerű (5) betéttest nem vezető, nagy likacsokkal bíró porózus anyagból áll, melyet a folyamat alatt fellépő hőnél az alkáli nem támad meg. .50 A betéttestet felül és alul szitaszerű (6) szénelektródák fedik, ezeken át történik az áram bevezetése. A betéttest kvarcból vagy hasonló anyagból készült, a (8) kivezető csövet körülvevő (7) csészén nyug-55 szik. A (3) vezetéken érkező oldat, a (4) szórórózsa által egyenletesen elosztva, a felső (6) szénlapra hull, mely, szitaszerűen lévén kiképezve, az elosztást elősegíti. Mihelyt a lefolyó oldat az alsó (6) 60 árambeosztó lapot eléri, az áram záródik. Az áramerősség a betéttestihez használt s a keresztülviendő folyamatnak megfelelően választandó anyag likacsainak nagyságától és a hozzáfolyás mérvétől függ, 65 úgyhogy egyszerű módon szabályozható. Ha a készülék csak koncentrálásra használandó és a fejlődő gőzök ártalmatlanok, akkor az (1) köpeny elmaradhat. Ha a desztilláció magasabb hőmérsék- 70 letet igényel, Így pl. ha technikai kénsavból tiszta kénsav állítandó elő, akkor a 2—4. ábrákban hosszmetszetben, felül- és oldalnézetben feltüntetett készülék használata célszerű. 75 Az agyagból vagy hasonló szigetelő anyagból készült (9) kádat a (10) harántfal két (11) kamrára osztja. Mindegyik kamrának külön (12) beömlési és (12a) túlfolyócsöve van, ez utóbbi a folyadék- 80 felszínt mindkét kamrába egyenlő magasságban tartja. A likacsos anyagból álló (13) betéttestek háromoldalú, nyitott keretek alakjával bírnak, melyek két szárukkal a két kamra elektrolitjába merül- 85 nek, míg a két szárat összekötő gerinc a kamrákat áthidalja és a folyadék felszíne felett marad. A desztillációs teret a (14) harang zárja le, amely a betéttesteket beborítja, és a fejlődő gőzöket el- 90 vezető (15) csővel van ellátva. A harangköpenyen (16) nyílások vannak, hogy azokon át a desztillációs térben és a kádban levő elektrolit közlekedhessék. Az áramot a harangon kívül a két (11) kamra,95 elektrolitjába merülő (17) elektródák vezetik be. A likacsos (13) betéttestek, melyek megfelelő számban kerülnek alkalmazásra (3. ábrán három van feltüntetve), 100 az elektrolitot fölszívják a (11) kamrákból az őket áthidaló gerincrészibe, úgyhogy az utóbbi a két kamra között vezető összeköttetést létesít. A gerincrész folyadéktartalma alulról felfelé csökken és 105 ennek megfelelően az áramerősség és a hevítés ebben az irányban növekedik. A gerincrész legfelső részében a hevítés eléri a desztillációs hőfokot, e helyen következik tehát be az elgőzölgés. 110 Ha olyan desztillálási műveleteket kell végezni, amelyek vegyi átalakulással járnak. ha pl. ecetsavetilesztert állítunk elő ecetsavból és etilalkoholból, akkor megfelelő hosszú hevítési útról kell gondos- 115 kodni olyképpen, hogy több egységet, melyek megfelelő működésre vannak beállítva, egymásután kapcsolunk. Ilyen-