90651. lajstromszámú szabadalom • Lakat

Megjelent 193Q. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90Ö51. SZÁM. — Vin/d. OSZTÁLY. Lakat. Kallós J. Gyula gyáros Budapest. k bejelentés napja 1923. évi február bó 17-ike. A 87684. számú törzsszabadalomban ismertetett, szúró kulccsal működő, Yalerendszerű zárószerkezettel ellátott lakatnak az a gyakorlati hátránya, hogy elő-5 állítása rendkívül pontos és hosszadalmas megmunkálást igényel, miért is az előállítási költségek igen nagyok. Jelen találmány ezen hátrány megszüntetését célozza ós ezt. azáltal érjük el, 10 hogy a záróhengertől eltekintve, a lakatnak legkörülményesebb megmunkálást (marást, reszelést, fúrást stb.-t) igénylő részeit, nevezetesen a tokot, valamint a záróhenger ágyazására, továbbá a lakat-15 kengyel és a szokásos rekesztőpeckek és ezek rugóinak felvételére, végül a kengyel két szárát elreteszelő reteszeknek vezetésére szolgáló részt a lehető legegyszerűbb megmunkálási móddal, t. i. kizárólag csá 20 kozás ós sajtolás útján állítjuk elő, úgyhogy ezen részek előállítása a munkás gondosságától és kézügyességétől teljesen független és mindamellett kongruens és pontos munkadarabok tömegcikkszerűen 25 készíthetők. A mellékelt rajz jelen találmány tárgyát egy példaképen i foganatosítási alakban mutatja be és pedig az 1. ábrán függőlegesen hosszmetszetben, 30 zárt állapotban, a 2. ábrán az 1. ábra I—I vonala mentén vett vízszintes metszetben, a 3. ábrán ugyanily metszetben, de a kengyelt rögzítő reteszek nyitott helyzete 85 mellett. A 4. ábra a záróhenger elölnézete, az 5. ábra ennek felülnézete, a 6. ábra a záróhenger, a kengyelszárak, rekesztőpeckek, ezek rúgóinak, valamint a reteszeknek felvételére szolgáló résznek 40 perspektivikus képe, míg a 7. ábra az egyik reteszt ugyancsak perspektivikus ábrázolásban mutatja be. A fémlemezből szokásos módon húzott (a) lakatokon a (b) fedőlapot a tok szélé- 45 nek leperemezése útján rögzítjük (2. és 3 ábra). Hogy a tokfenék és (b) fedőlap közötti, kívánt távolságot biztosítsuk, a tokban ennek falához simuló (c) fémcsíkot helyezünk el. A (d) záróhenger ágyazá- 50 sára, az (e) lakatkengyel két szárának, valamint a keresztirányban elrendezett (f) rekesztőpeckek és ezek (g) rúgóinak, továbbá a kengyel mindkét szárát elreteszelő (h) reteszeknek felvételére a lakattokban 55 kellő vastagságú fémlemezből kicsákozott és kizárólag sajtolás útján a kívánt alakra hozott, egymásnak tükörképét adó és egymáshoz szögecselés útján vagy más módon erősített két (i) betétdarabot rendezünk el, 60 melynek egyik része a 6. ábrán perspektivikus ábrázolásban látható. Ezen (i) betétdarabok mindegyikében a (d) záróhenger ágyazására egy-egy (k) félhenger, az (e) kengyel hosszabbik szá- 65 rának felvételére egy-egy (1) félhenger, a keresztirányban elrendezett rekesztőpeckek és az ezekhez tartozó rúgók felvételére pedig az ugyancsak félhengeralakú (m) bordák vannak kisajtolva. Az (i) be- 70 tetlemez felső széle derékszögben való meghajtások révén a kengyelszárak eíreteszelésére szolgáló (h) reteszek számára (n) vezetékké van kiképezve. A kengyelszárak felvételére az (n) vezetékrészben 75 félköralakú (0) kimetszések, az (i) betétrészben pedig (p) kivágások vannak. Ha már most két ily, egymásnak tükörképét