90618. lajstromszámú szabadalom • Írótoll
Megjelent 193Q . évi ju lius hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI szABÁDALm BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90618. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Irótoll. Weiszlovits Jenő és Bognár Ernő mag-ánhivatalnokok Budapest. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 11-ike. A jelenleg használt írótollaknál a tollnak csak egyik vége van írásra alkalmas heggyé kiképezve, a toll másik vége pedig szárrészt alkot, mely a tollszár hü-5 velyébe csúsztatva, a tollat a szárban rögzíti. A toll ilyen kiképzése azonban nagy anyagpazarlással jár, minthogy ha a tollnak hegye elromlik, az egész tollat. tehát a szárrészt is el kell dobmink, 10 jóllehet az sértetlen volt. Ez a hátrány kiküszöbölődik a találmány szerinti irótollnál, minthogy ennél, ha a toll egyik vége elromlik, akkor megfordítva dugjuk be a tollszár hüvelyébe és a másik véget 15 használjuk fel írásra. A találmány tárgya a csatolt rajzon három példaképpen felvett foganatosítási alakjában felülnézetben van feltüntetve. A találmány lényege abban áll, hogy m a tollnak mindkét vége tollheggyé van kiképezve. A tollnak a tollszárban való megerősítése épp úgy történik, mint az eddig használt tollaknál, azzal a különbséggel, hogy itt a tollnak heggyé kiképzett vége lesz a tollszár hüvelyébe be- 25 csúsztatva. Ez a tollhegy a tollszár hüvelyében sértetlenül marad. Ha már most a toll íróhegye elromlik, a tollat nem dobjuk el, hanem megfordítva helyezzük a tollszárba, úgyhogy az elromlott hegy 30 kerül a tollszárhüvelybe és a sértetlenül maradtat használjuk írásra. Ezzel mintegy 50%-os anyagmegtakarítást érünk el. A tollszár hüvelyét célszerűen úgy képezzük ki, hogy a hüvelybe csúsztatott toll- 35 hegy abban kényelmes fölfekvést találjon és amellett teljesen sértetlen maradjon. Szabadalmi igény; Irótoll azáltlal jellemezve, hogy a toll mindkét vége tollheggyé van kiké- 40 pezve. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.
