90617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cereáliák és cereal-anyagok nemesítésére

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI MWmm, SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90617. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Eljárás eerealiák és cereal-anyagok nemesítésére. Woodlands Limited Dover. A bejelentés napja 1924. évi augusztus hó 19-ike. Angolországi elsőbbsége 1923. évi szeptember hó 12-ike. A találmány eerealiák és cereáliatermékek hőkezelésére vonatkozik és célja a sütőképesség javítása. Tudvalevő, hogy nedvességet tartai 5 mazó vagy nedvesített lisztmagvak, mint búza, valamivel 38° fölé, de 49°-ot meg nem haladó hőmérsékre való felhevítésekor a szem őrlésre alkalmas állapotúvá válik, mimellett ezen kezelés a létesítendő 10 liszt sütősajátságainak kismérvű javulását is eredményezheti, úgyhogy az ilyen szemből őrölt liszt tésztává gyúrva és sütve lazább, jobban kelt kenyeret szolgáltat, mert a nedvességben eszközölt 15 gyenge hevítés a lisztes részek diasztatikus aktivitását s ennek révén a gáztermelőképességet növeli. A cereáliák „ereje" azonban nem csak a diasztatikus aktivitás eredménye, mert az „erő" legalább 20 két tényező együttes hatása, t. i. 1. a gáztermelőképesség vagy diasztatikus aktivitás és 2. a gluten azon sajátsága, mely a tésztának szívósságot és keménységet kölcsönöz. Ennek folytán a fenti módon 25 végzett hevítés által az erő csak lényegtelenül fokozódott, úgy hogy ha a y cereália erejét lényegesen kellett fokozni, ezt sok esetben a liszt kémiai kezelése vagy kémiai „erősítők" hozzákeverése ré-30 vén kellett elérni. A találmány egyik célja vegyszerek adagolásának szüksége nélkül a liszt erejét annyira vagy jobban fokozni, mint amekkora az erősítők vagy kémiai kezelés révén elérhető. 85 Felismertük, hogy ha lisztmagvat vagy lisztet 49—93°-nyi hőmérsékek körül kezelünk, a kezelés bizonyos ideig (mely az alacsonyabb hőmérsékeknél igen hosszú s a magasabb hőmérsékeknél igen rövid lehet) folytatható anélkül, hogy a termelt 40 liszt erejében számbavehető javulást lehetne észrevenni, mert ezen bevezető hevítés csak a diasztatikus aktivitást fokozza. Ha pl. búzát 6 órán át 54°-on kezelünk, a búzából őrölt liszt ereje alig (csak éppen 45 észrevehetően) növekedett. Ha ellenben a kezelés a jelzett időtartamnál tovább tart, lényeges változás áll be, mert a diasztatikus aktivitás növekedésén kívül a gluten kolloid állapota is oly értelemben 50 változtatik meg, melynek folytán növekszik a létesítendő tésztának szívósságot és keménységet kölcsönző képessége, úgyhogy végeredményben a cereália „ereje" a kezelés után lényegesen nagyobb lesz. 55. A jelzett hőfokon a maximális hatást 24 órán belül érjük el. Még hosszabb hevítés is használható, ámbár hatása nem olyan jó, mint a 24 órás hevítés; ha az anyag nedves, a hevítésnek semmi esetre 60 sem szabad annyi ideig tartania, hogy a keményítő szemcsék megrepedjenek, ami egyáltalán nem kívánatos. Ha y viszont a búzát 63°-nyi hőmérséken tartjuk egy órán át, általában a létesítendő liszt ere- 65 jében észrevehető javulást nem érünk el, ellenben ha 6 órán át hagyjuk e hőmérséket a búzára hatni, a liszt lényegesen erősebb lesz. A találmány szerinti eljárás búza és 70 búzatermékek nemesítésére, tehát lényegileg abban áll, hogy az anyagot 49 és 111° közötti hőmérsék behatásának vetjük alá oly időtartamra, mely elégséges ahhoz, hogy a diasztatikus aktivitáson kí- 75 vül a gluten azon sajátságát, mely a tészta keménységét és szívósságát adja meg, növelje, mely időtartam azonban