90605. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melasznak előzetes kezelésére az élesztőgyártás céljaira

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90605. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás melasznak eló'zetes kezelésére az élesztőgyártás céljaira. Dr. Hamburg-ér Róbert és dr. Kaesz István Freudenthal. A bejelentés napja 1923. évi október hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi december hó 23-ika. Az ismert melásztisztító eljárások révén — sajtolt élesztőgyártás céljaira — meglehetősen tiszta melász nyerhető ugyan, de ezzel még nincs megakadályozva az, 5 hogy az ilyen melászból előállított élesztő gyakorta gyatra színeződésű és csekély tartóssági! ne legyen. A jelen eljárás a melásznak olyan előzetes kezelésében áll, amely az élesztőgyártás céljaira való 10 használhatóságát rendkívül fokozza s olyan melászoknál is célra vezet, amelyeknél az eddig ismert eljárások teljesen csődöt mondtak, így különösen gyarmati(nádcukor-) melászoknál is, 15 A találmány szerint magában amelászban egy erősen diszperz kollodiális rendszert létesítünk (pl. oxidhidrátokból) és a csapadékok diszperz itási és hidratálási fokát fokozatosan csökkentjük, akár tar-20 tósabb hevítés útján, akár koaguláló vagy vegyi hatás folytán durvább, vízben szegényebb csapadékokhoz vezető adalékok hozzáadása által, akár mindkét módszer együttes alkalmazásával. A csapadékot 25 leülepedése után ismert módon (pl. dekantálás, szűrés vagy centrifugálás útján) távolítjuk el a melászból. Ezeket a csapadékokat legjobban például alkáliszilikátnak a megsavanyított 80 oldathoz való adagolása vagy pedig aluminiumsóknak (pl. aluminiumszulfátnak) és ammóniáknak beadagolása útján a tisztítandó melászoldatban létesítjük. A kolloidális csapadékoknak durván disz-35 perz rendszerébe való hozatalára adalékok gyanánt pl. mész, barit, strontian, magnóziumoxid (hidrát), alumíniumoxid (hidrát) vagy egyéb hasonló hatású anyagok használhatók, amelyeket előnyösen kissé nagyobb mennyiségben adagolunk, 40 mint amennyi a kicsapott hidrátok menynyiségének megfelel. Az, adalékok hatására vegyületek (pl. kalciumszilikátok, illetve kalciumaluminátok) keletkeznek. Az eljárást példaképen következőleg 45 vihetjük ki: I. példa. A melászt 18 Balling °-ra hígítjuk, 1.2—1.4 savfokig — 100 ccrn-enként — megsavanyítjuk, többé-kevésbé melegítjük és minősége szerint, változó 50 mennyiségű körülbelül kétszer normál alkáliszilikátoldattal elegyítjük. Ezután a folyadékot bensőleg összekeverjük. Durván pelyhes csapadék áll elő, amely megfelelő idő után a melegen könnyen le- 55 ülepszik. Miután a folyadék teljesen megtisztult, a tiszta melászoldat lehúzható és a szokásos eljárásokkal sajtolt élesztőre dolgozható fel. II. példa. A melászt 18 Balling °-ra 60 higítjuk s megközelítőleg neutrális kémhatás mellett esetenként megállapítandó kb. a melász 1%-át kitevő mennyiségű aluminiumszulfáttal elegyítjük, ezután megfelelő mennyiségű ammoniákot adunk 65 hozzá. A folyadékot bensőleg összekeverjük. Durván pelyhes csapadék áll elő. amely megfelelő idő után a melfegen könnyen leülepszik. Teljes megtisztulás után a tiszta melászoldat lehúzható. 70 III. példa. A melászt akár az I., akár a II. a. példa szerint kezeljük. A pelyhes csapadék keletkezése után elegendő mennyiségű meszet adagolunk be. A jelen találmány szerint megtisztított 75 és derített melász ezután tetszőlegesen akár savanyúvá, akár alkálikussá tehető.