90599. lajstromszámú szabadalom • Áramkörelrendezés távbeszélő állomások részére
hyei vannak kielégítve, míg az (1) áramkörágban levő elektromotoros erő szempontjából a 2. egyenlet követelményei vannak kielégítve. Legyen (Sn) az az 5 áram, amelyet az (1) áramkörágba iktatott elektromotoros erő egysége az (1) áramkörágban, illetve elemben előidéz, (S12) pedig az az áram, amelyet az (1) áramkörágban levő elektromotoros erő 10 egysége a (2) áramkörágban idéz elő és így tovább. Ezen esetben az (1) és (2) áramkörágak, valamint a (3) és (4) áramkörágak konjugációja folytán §12 = S34 — 0 15 Az 1. egyenletből tehát = — — 1'/ és a 2. egyenletből [Su ]» R, = [S1 3 ]2 R8 + [Sl t ]i Rá =-m - .. 2'/. Már most az elemi algebrából levezet-20 hető alaptétel, hogy S4 1 = S1 4 , vagyis a (4) áramkörágban levő elektromos erő egysége révén az (1) áramkörágban keletkező áram egyenlő azzal az árammal, amely az (1) áramkörágban levő elektro-25 mos erős egysége révén a (4) áramkörágban keletkezik. Ha az 1',/. egyenletet R«-vel és a 2'/. egyenletet az Ri-vel megszorozzuk, úgy kivonás után marad: [S4 9 ]2 R2 R4 = [S1 8 j2 Rí R8 ....a) 30 Az alkalmazott jelzéseknek megfelelően már most a (3) áramkörágban fogyasztott energia x-szerese annak, amit a (4) áramkörág fogyaszt, ha az elektromotoros erő az (1) áramkörágban működik; ennekfoly-35 tán [Sis]3 R8 = x [S1 4 ]2 R4 ....b) Hasonlóképen az (1) vezetékágban fogyasztott energia y-szorosa annak, amit a (2) vezetékág fogyaszt, ha az elektromóto-40 ros erő a (4) áramkörágban működik; amiből [SM ]« R* = y [S„]» R2 .... .c) A b. és c. egyenletek szorzata: [S1 8 ]» Rx R3 -- xy [S2 4 ]2 [R2 R4 ] ... .d) 45 Az a. és d. egyenletekből következik, hogy xy = 1. Természetes, hogy az 5. egyenlettel megadott kifejezésnek értéke a lehetséges legnagyobb, ha y = 1. Ez azt jelenti, hogy a 50 jeladó állomáson levő mikrofon által szolgáltatott távbeszélőenergia adott értékénél a vonalvezeték útján összekötött jelvevő állomáson elrendezett hallgatóba a hasznosítható energiának lehetséges legnagyobb értéke jut, ha y = 1. Minthogy 55 távbeszélőberendezéseknél az energiának lehetséges legnagyobb értéke a hallgatóban, az első kívánalom, ennélfogva a távbeszélő állomást akképpen kellene kiképezni, hogy y = 1 legyen. Más megfonto- 60 lásokból kifolyólag azonban, nevezetesen a vonalzörejek miatt ez a következtetés némikép módosul. Minthogy a vonalzörejek a vonalvezetékben keletkeznek, a hall-1 gatóhoz jutó energia mennyisége az —-.— 65 értékkel arányos (lásd a 4. egyenletet), el- • lenben a másik állomás mikrofonja által y szolgáltatott energia mennyisége az jj-.—r„ (i+y)2 értékkel arányos (lásd az 5. egyenletet). Az y utóbbi kifejezés viszonya az előbbihez 70 és ennek értéke határozatlanul növekedik, amint y 1-nél nagyobb lesz. Világos, hogy az esetben, ha y egynél nagyobb, úgy a távbeszélő állomáson a vonalvezetékzörejek leválasztatnak a fel- 75 veendő jelzéstől. A leválasztás kívánt mértéke természetesen a fellépő vonalvezeték zörejek értékétől függ. A gyakorlatban előforduló követelmények számára a végzett kísérletek szerint y ér- 80 téke előnyösen 1.4. y ezen értéke mellett az összhatásfok 2.8%-kal csökken az y = 1 esetén lehetséges legnagyobb érték alá, míg a j elvétel hatásfoka egyedül 16.6%-kai csökken. Bizonyos körülmények között 85 azonban kívánatos lehet, hogy y értékét egynél nagyobbra válasszuk. így tehát megérthető, hogy amidőn azt mondjuk, hogy y értéke közel egy, annak értéke esetről-esetre az elméletileg legjobb érté- 90 ket túlhaladja. Az összhatásfokra és a vonalvezetékzörejek leválasztására vonatkozó fenti fejtegetések tekintettel a vonalvezetékhez vezetett elektromotoros erőre a következő ki- 95 fejezésbe foglalhatók: Ri [IJ = y Ra [IJ« ....6. Ezen egyenletbe y értéke előnyösen 1 és 1.5 között fekszik. Ezekután az 1. ábrában feltüntetett el- 100 rendezés viszonylagos méreteit adjuk meg azon esetre vonatkozólag, amidőn azok a leírás bevezető részében felsorolt alapkövetelményeknek felelnek meg. Annak fel-
