90590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálifémek és alkáliföldfémek szulfidjainak előállítására

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 308-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90590. SZÁM. — IVli/1. OSZTÁLY. Eljárás alkálifémek és alkáliföldfémek sulfidjainak előállítására. Basset Lucien Pál vegyészmérnök Paris. A bejelentés napja 1924. évi április hó 22-ike. Jelen találmány tárgya alkálifémek és alkáliföldfémek sulfidjainak előállítására vonatkozik (natriumsulfidnak natriumkarbonatból, kalciumsulfid, barium-5 suliid) az eddigi eljárásoknál gazdaságosabb módon. A találmány lényegében abban áll, hogy a snlfátot, melyből a sulfidot elő akarjuk állítani, redukáló eljárásnak és 10 hevítésnek vetjük alá. A találmányi eljárás lényegében abban áll, hogy 1. Az alkálifém vagy alkáliföldfém sulfátját, melyből a sulfidot előállítani akar-15 juk, a reduktiólioz szükséges mennyiségű szénnel keverjük, pl. 142 kg. natriumsulfáthoz 48 kg. szenet adagolunk. 2. A keveréket egy kemencében oly láng hatásának vetjük alá, mely lángot 20 igen finoman elosztott állapotban levő kb. Vioo mm. nagyságú szénnek, vagy finoman szétporlasztott szénhydrogénnek felhevített levegőben való elégetése útján fejlesztettük. Minden kg. szénre kb. 5.79 kg. 25 levegő jut. A kemencébe linompor alakjában bevezetett szén azonnal, illetve majdnem azonnal elég és a fent megadott arányban oly mennyiségű, hogy az égésből 80 vagy ezen szénmennyiségből származó szénsavat is redukálni tudja, valamint a szénnel vagy levegővel bevitt vízgőzt is. A hevítőláng szénsavtartalma annál 85 kisebb, mennél nehezebb a reduktió s mennél könnyebben oxidálható a termék. Jelen esetben a láng igen kis mennyiségű szénsavat tartalmazhat. A szénnel vagy levegővel bevitt vízgőz 40 reduktiója folytán a hevítőláng szénoxidon kívül hydrogént is tartalmazhat, továbbá a levegőből nitrogént, azonban utóbbi gáznak a végtermékre semmiféle hatása nincs. A poralakú szén finoman elporlasztott 45 olajjal vagy szénhydrogénnel is helyettesíthető, feltételezve, hogy csak annyi levegő használtatik fel, mely szénoxiddá égeti el a szenet, a hydrogén pedig elégetlenül marad. 50 Az alkalikus fémsulfátok fent jelzett hevítését tűzálló béléssel ellátott, megfelelő anyagból készült kemencében végezzük. A hevítés vízszintes tengelyű vagy előnyösen kissé ferde tengelyű 55 í'orgókemencében is végezhető. Ennek a kemencének alsó végén oly kombinált szerkezetet alkalmazunk, mely meleg levegő és poralakú szenet vagy finoman porlasztott olajat vagy szén- 60 hydrogént hajt be oly mennyiségben, hogy az elégés gyakorlatilag csak szénoxidot eredményezzen, míg a kemence felső végén tápkészüléket rendezünk el, mely a sulfát és a redukált szén mennyi- 65 ségét adagolja. Az eljárásnak forgókemencében való foganatosítása azt az előnyt nyújtja, hogy lehetővé teszi a hővisszanyerőkamrák szellőzését, melyeknek az a hátrá- 70 nyuk, hogy azokat a kemence hamutömegei szennyezik. Tényleg, a forgókemence alkalmazása lehetővé teszi az ezen hasznos tűzteret tápláló levegőnek, pl. Cooper-féle készülékben való hevítését 75 és ezen célra a kemencéből gyakorlatilag hidegen távozó éghető gázak felhasználását, melyek a hevítőkészülékbe való bebocsátás előtt a hamutól megtisztít hatók. 80-