90573. lajstromszámú szabadalom • Fűtőelrendezés

Megjelent 1930. évi angusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JnBS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90573. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Fűtőelrendezés. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken Eindhoven. A bejelentés napja 1924. évi október hó 8 ika. Hollandiai elsőbbsége 1923. évi november hó 22-ike. A találmány elrendezésre vonatkozik testek, pl. fémtestek fűtésére és különös előnyöket nyújt, ha ezen testeket aránylag magas hőmérsékletre, pl. világos vö-5 rösizzásig akarjuk hevíteni. A találmány célja oly testek egyszerű és gazdaságos módon való hevítése a szükséges hőmérsékletre hővezetés által, mely testek alakja a közvetlen hevítést 10 elektromos áram átbocsátása útján megnehezíti. A találmány értelmében ezen célból a felhevítendő testtel közvetlen kontaktusba hozunk egy vagy több, elektromos 15 áramot átfolyató fűtőelemet. „Közvetlen kontaktus" alatt a fűtőelem és a felhevítendő test közötti közvetlen érintkezést értjük szigetelőréteg közvetítése nélkül. Ha mindkét test fémből 20 való, akkor fémes érintkezésről is beszélhetünk. A felhevítendő testnek oly alakot adhatunk, hogy elektromosan könnyen legyen felhevíthető; a testet esetleg vala-25 milyen anyaggal megtöltött fémtartány képezheti. A fűtőelem huzalból állhat, melynek keresztmetszete lényegesen kisebb méretű, mint a felhevítendő test és a huzal 80 hossza a felhevítendő test és az áramhozzávezető huzal között célszerűen oly kicsiny, hogy a hőmérséklet a huzal egyik helyén sem válik meg nem engedhetően magassá. 85 Ezen utóbbi körülmény különös fontosságú, ha a felhevítendő test hőmérséklete aránylag magas és nem sokkal alacsonyabb, mint a fűtőhuzal számára megengedett maximális hőmérséklet. Ezen 40 esetben kitűnt, hogy ha megkíséreljük a felhevítendő testnek a kívánt magas hőmérsékletre való felhevítését, a fűtőhuzal túlságosan nagy hossz esetén átég és ezen hátrány kiküszöbölhető azáltal, hogy a huzal hosszát csökkentjük. Általában 45 ugyanis a huzal hosszának csökkenésével a huzalban a maximális és a minimális hőmérséklet közötti különbség is kisebb lesz. A fűtőelem oly módon képezhető ki, 50 hogy a felhevítendő testet képes legyen megtámasztani. A fűtőelemben fejlesztett hővezetés által eloszlik részben a felhevítendő testre, részben pedig az áramhozzávezető hu- 55 zalra, mellyel a fűtőelem össze van kötve. A hő egy része még sugárzás és vezetés által elvész azon közegben, amelyben a felhevítendő test foglal helyet. Azonban pl. a fűtőelem alkalmas méretei által gon- 60 doskodhatunk arról, hogy ezen utóbbi rész elhanyagolható. Ezen célból a fűtőelem vákuumban vagy a fűtőelem anyagára közömbös, a hőt rosszul vezető gáztöltésben rendezhető el. 65 Ha ezen utóbbi hőveszteség oly kicsiny, hogy elhanyagolható, a hatásfok a felhevítendő testhez és az áramhozzávezető huzalokhoz vezetett hőmennyiségek viszonyától függ és ekkor 50% hatásfok is el- 70 érhető, ami az ilyenfajta fűtőberendezések számára magas. Célszerűen úgy a fűtőelem, mint a felhevítendő test fém bői áll, ámbár más anyagból, pl. szénből is készíthetők. 75 A felhevítendő test fémanyaga célszerűen jó hővezető, míg a fűtőelem fémanyaga célszerűen kis elektromos vezető képességgel bir. Előnyös az is, ha a fűtőelem elektromos vezetőképessége és hő- 80