90563. lajstromszámú szabadalom • Szelepes vezérmű
tűkben megszakításnélküli felületet képeznek, melyen a vezérlő tengelyen ülő emeltyűkarok forgó mozgásuk közben csúszhatnak anélkül, hogy megszakításra 5 akadnának. Ha a szeleprudat működtető mankó munkafelületeinek alakját megváltoztatjuk, úgy az emeltyűkarok és a munkafelületek érintkezésének pillanatát (a szelep nyitásának kezdetét), továbbá a 10 karok és az ablakfelületek érintkezésének befejeztét (a szelep zárását) és evvel a szelep nyitásának időtartamát akár abszolút értékben, akár a ciklusban elfoglalt helyzetéhez viszonyítva változtathat-15 juk. A forgatónyomaték diagrammja ezután nem parabolaalakú görbe lesz, mint eddig, hanem csaknem egyenes, kissé hajlott vonal, melynek legmagasabb pontja a szögsebesség minimumának, legalacso-20 nyabb pontja pedig a szögsebesség maximumának felel meg. A diagramm hajlása a közepes hasznos-nyomás veszteségnek felel meg, melyet a gyorsulás számára passzív erők és a súrlódások okoznak, 25 melyek a szögsebesség növekedésével növekszenek. Az a lehetőség, hogy a szelepek nyitásának tartamát tetszés szerint meghoszszabbíthatjuk, vagy megrövidíthetjük és 30 hogy az említett fázist a ciklusban eltolhatjuk, megengedi, hogy azt a pontot, melynél a vezérlőtengely által működtetett emeltyűkarok és az ütköző mankó munkafelületei közti érintkezés (a szele-35 pek nyitása) megkezdődik, azokkal a pontokkal összhangzásba legyen hozható, melyeknél (a szelepek zárásánál) az említett részek egymást elhagyják. Ennek következtében, ha a mótor és vele a meghajtó 40 emeltyűkarok forgásiránya megváltozik, ezek a karok az ütköző mankó munkafelületét racionális vezérlésnek megfelelő kedvező elrendezésben találják. Az ellenkező irányban való mozgás és 45 minden henger számára a mankót képező részek viszonylagos helyzete ellenkezője az eredeti irányban való forgásnak megjelelő helyzetnek. Ha például az elrendezés csak két részből áll, ezek úgy vannak 50 félékéivé, hogy ha a mótor az eredeti irányban forog, az az emeltyűkar, amely a bebocsátó szelepet nyitja, 90°-kal hátra marad, míg a kibocsátó szelep nyitására szolgáló emeltyűkar 90°-kai előresiet 55 ugyanezen emetlyűkaroknak az eredeti irányban való járáskor elfoglalt helyzetéhez viszonyítva. Éppen így az ellenkező irányban való forgásnál a bebocsátó szelep működtetésére szolgáló emeltyű diametrálisan szemben fekszik az eredeti 60 irányban való járáskor a kibocsátó szelepet meghajtó emeltyűvel, míg az ellenkező irányban való járásnál a kibocsátó szelepet működtető emeltyű diametrálisan szemben fekszik az eredeti irányban való g5 járásnál a bebocsátó szelepet működtető emeltyűvel. Az eredeti irányban való járásnál működő mindkét emeltyűkar ezenkívül tengelyirányban egymáshoz képest annyira 70 el van tolva, hogy az ütközőt nem érintik, ha a mótor ellenkező irányban forog. A forgásirány megváltoztatására csak a vezérlőtengelyt kell tengelyirányban eltolni, míg csak azok az emeltyűkarok, 75 melyek az egyik irányban való forgásnál működnek, fel nem szabadulnak és az ellenkező irányban való forgásnál működő emeltyűkarok nem jutnak munkahelyzetbe. 80 Megfelelő kiviteli alaknál az elektromágnes mindig egyirányban foroghat. A gyújtási pillanat eltolódik a maximális visszamaradásra, úgyhogy ellenkező irányban való járásnál előresiet és a ve- 85 zetékek (többhengeres motoroknál) elágazódnak és egy kommutátor két sor drótszorítójára kapcsoltatnak. Az elektromágnes, a meghajtótengely és a kommutátor ezen három eltolását célszerűen 90 egyesíthetjük és így egyetlen egy mozdulattal létesíthetjük. Mivel a motort átváltás előtt le kell állítani, egyetlen üres fordulat elegendő ahhoz, hogy a mótor olyan helyzetbe legyen 95 hozható, melyet a ciklus megkíván. Hogy a találmány alapelvét mily módon lehet a gyakorlatba átvinni, azt a találmány szerinti készülék alkatrészeinek és ezek működésének itt következő 100 részletesebb leírásával világítjuk meg. A csatolt rajzokon a találmány tárgyának egy példaképpeni kiviteli alakja egy négyütemű robbanómotor két szelepének meghajtásán való alkalmazásban van fel- 105 tüntetve. Az 1. ábra a bebocsátó szelep ütköző karjának összeírendezését oldalnézetben mutatja. A 2. ábra ugyanezen elrendezés felül- 110 nézete. A 3. ábra a bebocsátó szelep vezérlő emeltyűinek egy csoportját oldalnézetben tünteti fel. A 4. ábra két ilyen csoport felülnézete, 115 mely egy henger két szelepének négy
