90547. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina

Megjelent 1930. évi angusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J|l||gg SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90Ő47. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Gőzturbina. Erste Brünner Maschineii Fabriks Gesellschaft Brünii. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 22-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi október hó 25-ike. Az eddig szerkesztett turbinák oly nyomásokkal dolgoznak, amelyeknél a gőznedvesség hátrányos hatásaival szemben az eddig ismeretes eszközökkel, mint a la-5 pát elcsavarása és az alacsony nyomású részben dolgozó lapátok beömlési éleinek lekerekítése elegendőnek bizonyultak. Jelenleg azonban a gőzturbinák szerkesztésénél oly nyomások alkalmazása előtt állunk, 10 amelyeknél a turbinák eddig szokásos kivitele nem engedi meg a gőznek csekély nyomásig való feldolgozását, mert a víztartalom már lényeges szerepet játszik. Különféle üzemek gazdaságossága ma már 15 az erőtermelő közegek nyomásainak tetemes fokozását követeli meg és számos foganatosítási alaknál ma már 100 atm.-ig menő kezdeti nyomásokat kívánnak. Azonban 100 atm. kezdeti nyomás alapul vétele 20 esetén már kb. 15. atm.-nál a telített gőz területébe jutunk és még ha a technikai gőz ,tehát nem magmentes közeg figyelembe vétele mellett nem a Wilson-féle határt, hanem a háromszoros túltelítési 25 határt tekintjük is mérvadónak, úgy ekkor is már 7—8 atm. nyomásoknál vízkiválás következik be. Ez azonban olyan nyomási öv, amelyben a gőz az eddigi turbináknál még teljesen a túlhevített 30 területen dolgozik és legrosszabb esetben csak kb. 2 atm.-nál jut a nedves gőz övébe. Hogy a turbinának .mai foganatosítási alakjait megtarthassuk, a gőzt mielőtt még a telítési határt elérte volna, újból 85 túl kellene hevíteni, amit már javaslatba is hoztak. Oly esetekben, ahol a különleges üzemi viszonyok az ilyen külön túlhevítők felállítását vagy egyáltalában a gőznek felfrissítését lehetetlenné teszik, 40 kénytelenek vagyunk a nedves gőzt munkateljesítés mellett még tovább expandál -tatni. Jelen találmány az említett műszaki feladatot azzal oldja meg, hogy a lapátozást két gyűrűalakú övre osztja, amelyek kö- 45 zül a belső gyűrű ismeretes alapelvek szerint tiszta gőzturbina gyanánt van kiképezve, míg a külső gyűrű lapátelrendezése a gőzturbinák szerkesztésénél egészen új szempontok szerint foganatosíttatik. 50 Itt első sorban két dologról van sző,, amelyek egyike abban áll, hogy egy bizonyos fokig a víznek a gőztől való elválasztása a víztartalom növekedésével fokozódó mértékben történik, hogy a belső 55 rész tiszta gőzturbina gyanánt az ő majgas hatásfokával dolgozhasson, míg a második abban áll, hogy a külső résznek a belső részből kiválasztott víz által megnövekedett víztartalmát a lapátelrendezés 60 különleges kiképzésével annyira figyelembe vesszük, hogy az eddig elkerülhetetlen káros következményeket elhárítsuk, illetve a legkisebb mértékre szorítsuk; ezt azon körülmény figyelembe vételével érjük 65 el, hogy az áramlásnál a vízrészecskék a gázrészecskékhez képest visszamaradnak, miáltal különböző sebességi háromszögek adódnak ki a gőz és a víz számára; (a gőz-víz-keverék kilépési szögei tekinteté- 70 ben ugyanis a víztartalom mérvadó). A víznek a gőztől való elválasztása főképpen a centrifugális erő folytán megy végbe; a külső öv gőz-víz-keverékének helyes mértékét a bordáknak a vezetőlapáthosz- 75 szakhoz viszonyított megfelelő elrendezésével érjük el. A találmány lényegét feltüntető rajzon (a) a rotor, (b) a köpeny, (c) a gőzbevezetőcsatorna, (d) és (e) a belső és külső 80