90510. lajstromszámú szabadalom • Porítógép

— 3 — verőket tartalmazó porítókamra utáni térben foglal helyet. Ha két porítókamránk van, akkor célszerűen mindegyik után van egy-egy keringéstgátló kamra, az utolsó 5 kamra a szelelőkamra előtt foglal helyet. Mint már említettük, a keringő anyagok arra kényszeríttetnek, hogy a keringéstgátló elemek által teremtett viszonyokhoz hirtelen alkalmazkodjanak. A keringőmoz-10 gás vagy forgás lényegileg tehát megszűnik, a levegő továbbhalad a következő kamra felé, az anyagrészecskék azonban erős ütéssel hozzáverődnek a szárnyak oldalfelületeihez, ami hatályos porítást idéz-15 elő. Ilykép a végzendő porítási művelet nagyrészét a keringéstgátló szárnyak végzik és a forgó verők munkája nagymertékben megkönnyíttetik, miáltal ezek nagyobb tartósságát és a készülék hosszabb életét 20 biztosítjuk. A találmánnyal a porító hatás lényegesen növeltetik és egyben sokkal tökéletesebb lesz. A finoman porított anyagok a levegővel a szelelőkamra felé halad-! nak előre és abból kivezettetnek. A na-25 gyobb, szemcsés részecskék, amelyek az említett ütődés folytán nem bontatnak fel tökéletesen, a gyakorlati tapasztalatok szerint tényleg nem jutnak el a kivezetőnyí'láshoz. Feltételezhető, hogy a szárnyak kö-80 zötti tengelyirányú csatornákban vagy azok közelében ellenkező értelmű örvények ke-) letkeznek, amelyek ezeket a részecskéket megragadják és visszaviszik a porítókamrába, ahol újból verőhatásnak vettetnek 85 alá, hogy azután ismét hozzáütődjenek a szárnyakhoz. Minden egyes részecske tehát ismételten ütődik és csak akkor haladhat keresztül a gépen, lia a legtökéletesebben poríttatott, míg csak az anyag vé--40 gül tökéletesen sima, lisztszerű alakot nemi nyert. Ha két egymásután következő poritól kamra alkalmaztatik, még egy másik előnyös hatás is előáll azáltal, hogy az anya-45 gok, amikor nem keringő állapotban lépnek ki a tengelyirányú csatornákból, a második kamrában a legnagyobb ütődést szenvedik akkor, amikor ismét keringőmoz-/ gásba hozatnak. 50 A találmánybeli elrendezés egyszerűsége és hatályossága lehetővé teszi igen nagy sebességek alkalmazását. A sebesség nőve-1 kedésével a hatás is növekedik és a porítótelemek száma csökkenthető. Ilykép kisebb 55 készülék alkalmazható, amelynél a vízszintes térfoglalás a legkisebb, a kihasználás a legnagyobb és a porítás fokozottan finomabb. Az 5. ábrabeli függélyes sirendezés i találmány ugyanazon alapelvein épült fel 60 bizonyos további jellemzőkkel, beleértve a vízszintes térfoglalás csökkentését, a köpenynek függélyes elrendezése folytán. A (4) toknak vagy köpenynek egy(4b) alaplemeze van. A függélyes (3) tengely egyik 65 (33) csapágya a fenéklemez alatt és másik (34) csapágya felül van elrendezve, amely utóbbi a (35) görgőket tartalmazza; a tengelyen egy (36) támasztóváll van elren-' dezve és a csapágyat a tengellyel együtt a 70 (37) keret támasztja alá. A tengelyt a (39) karok által tartott, forgó (38) cső veszi körül. Ez tápcsövet képez, amelyen a (8) tölcséren bevezetett tüzelőanyag súlyánál fogva lefelé halad, 75 míg alul egy kúpos (40) lemez által kifelé téríttetik. E helyen az anyag a (6) zúzókamrába lép be, amelyben a (9) zúzólapátok működnek, ez utóbbiak a (3) tengelylyel összefüggő (38) csőhöz erősített (10) 80 tárcsákra vannak szerelve. Mint fentebb, a zúzókamra után a (7) porítókamrába vivő (26) nyílással ellátott (25) lemez rendezhető el. A kamrák bordás vagy másféle ütődőfelülettel, vagy (4a) borítással lehet- 85 nek ellátva. A porítókamrában a bevezetőcsőhöz erősített (13) tárcsákra szerelt (12) verők vagy lapátok vannak. A porítókamra felett van a (18) kivezetőkamra és ezen túl a (19) szelelőkamra, amelyben, mint fen- 90 tebb a (20b) agyon vagy tárcsán megerősített (20) szárnyak forognak. Egy (22) nyílás is látható itt pótlevegőnek aszelelőkamrába való bevezetésére. A szelelőt a (3) tengely hajtja és a terméket körül- 95 hajtva, a -(21) kilépőnyíláson keresztül szolgáltatja ki. Ennél a megoldásnál a lemezszerű (28) szárnyak a (7) kamra fölötti (18) kivezetőkamrában vannak elrendezve. A (7) és 100 (18) kamrák, valamint a (18) és (19) kamrák között kerületi, gyűrűs (30) falak vannak elrendezve, úgy mint a vízszintes gépnél. A szelelő szívóhatása a levegőt a beadagoló (38) csövön lefelé, majd a zúzókam- 105 rába, aztán pedig felfelé, a porítókamrán keresztül a szelelőkamrába és a kivezetőnyíláshoz szállítja. A tüzelőanyag ugyanezen az úton halad, miközben összezúzatik a (6) kamrában, poríttatik a (7) kam- no rában, áthalad a keringéstgátló (18) kamrán, kivéve a súlyosabb részecskéket, amelyek már saját súlyuk folytán is visszaesnek, míg a finomabb részecskék áthaladnak a szelelőkamrába és innen a levegő- 115 vei együtt lépnek ki.