90427. lajstromszámú szabadalom • Vakuumfék készülékekhez való ejektorcsoport

méretekben készül, mely a kívánt célt még rendesen elérheti, úgyhogy az ejektornak gőzfogyasztása minimális; a másik vagy kisegítő (d) ejektor csak akkor hozatik 5 működésbe, midőn a (c) ejektor, levegőnek a vonatvezetékbe való túlságos behatolása esetén, képtelen az abban megkívánt légritkítás fenntartására. A nagy ejektor hoz való gőzbevezetést a 10 rendes fékbekapesoló (f) fogantyú ellenőrzi, mely a (g) orsó, (h) bütykös kar és (i) orsó útján a (j) gőzszelepet működteti (4. ábra), mely szelep a gőzt a (k) kamarából a (j) kamarába engedi be és így az 15 (n) járaton át az (o) térbe, mely a gyűrűalakú (a) áteresztőt és a középső (b) szájnyílást táplálja. Az összes ejektorszájnyílásokhoz való gőzbevezetést a (p) csőből és (k) kamará-20 ból nyerjük. A (c és d) ejelctorokba agőz a (k) kamarából a (q) ellenőrző szelepen át jut, mely tárcsás típusú és ülésén a (k) kamarában levő gőz nyomása által tartatik meg. A (q) 25 szelep (6. ábra) két (r, s) nyílással van ellátva, melyek a szelep ülésben kiképezett két (t, u) nyílással fedésbe hozhatók. A (t) nyílás gőzt vezet be a (v) térbe, melyből a (c) ejektor tápláltatik gőzzel; a (v) térnek 30 a helyzete a 4. ábrában pontozott vonalakkal van berajzolva. Az (u) nyílás a (w) teret táplálja gőzzel, melyből a (d) ejektor kapja a gőzt. A (q) szelep az (x) fogantyú segélyével forgatható el, melynek belsejé-35 ben rúgóhatás alatt álló (y) pecek van elrendezve, mely az ejektorokon lévő (z) kiugrással kapcsolódhatik (1. 10. ábrát). Midőn a nevezett pecek rendes helyzetében van, az (x) fogantyú kellőképpen elforgat-40 ható, hogy a (c) ejektort teljes működésbe hozza, vagyis hogy a (q) szelep egyik nyílása a szelepülésben lévő (t) nyílással összeessék. Ha azonban a (c) ejektor a vonatvezetékben való légritkítást légbe-45 hatolás ellen nem tudja megvédeni, úgy a kezelő egyén az (y) pecket rúgója ellenére kihúzza, mikor is az (x) fogantyút tovább forgathatja és ezáltal a (c) ejektoron kívül még a (d) ejektort is működésbe hozza. A 50 (g) szelepben levő két (r, s) nyílás most a (t, u) nyílásokkal összeesik. A két (c, d) ejektorhoz való gőzbevezetés az (x) fogantyúnak több-kevesebb elmozgatása által lefojtható azáltal, hogy a szelepben és az 55 ülésben levő nyílásokat többé vagy kevésbbé hozzuk fedésbe. Emellett a fő- és a többi ejektorok szájcsöveinek működése egymástól teljesen függetlenül ellenőriztetik. A két kicsiny ejektornak, vagyis a foly- 60 tonosan működő (c) ejektornak és a kisegítő (d) ejektornak (2, 3) kivezető szájnyílásai közös kivezetőjárathoz vezetnek, mely a főejektort (4) kivezető szájnyílása körül levő gyűrűalakú áteresztőhöz vezet. 65 Az (e) vonatvezeték az (5) légmentesíthető kamarán át (8. ábrá) szívatik ki, mimellett az (5) kamara és a vonatvezeték között nemforgó (6) szelep van elrendezve. Az (5) kamara, valamint a két (8, 9) tér 70 között is, melyekből az (a, b) gőzszájnyílások szívják ki a levegőt (9. ábra), (7) nem forgó szelep van elrendezve. A kicsiny, folytonosan működő (c) ejektor a vonatvezetéket két (10, 11) téren át 75 szívja ki, melyek a (12) járat útján a (13) nemforgó szelep fölötti térrel (8. ábra) közlekednek, mely az (5) légmentesíthető kamarával (14) elágazó vezeték útján van összekötve. 80 A (d) kisegítő ejektor a vonat vezetéket a két (15, 16) tér útján szívja ki, melyek a (18) nemforgó szelep fölötti (17) kamarához vezetnek. Látható tehát, hogy a (d) ejektor mindkét (18 és 13) nemforgó sze- 85 lep útján működik. Az utóbbi szelep azonban mindig nyitva van, midőn a (18) szelep nyitott, mivel a (c) ejektor mindig működésben van, midőn a (d) ejektor működik. 90 Az (5) légmentesíthető kamarában (20) tehermentesítő szelep lehet elrendezve, mely akkor nyílik, midőn a kamarában való légritkítás bizonyos előre meghatározott mértéket túllép és levegőnek beáram- 95 lását lehetővé teszi. Az (5) kamara oly önműködő szeleppel is lehet ellátva, mely akkor nyílik, midőn a nevezett kamarában való légritkítás csökken oly célból, hogy a kamarába sza- 100 hadon levegő áramolhassék be. Az ily szelep az ismert golyós típusú szelep lehet, mely leemelkedik üléséről, midőn a légritkítás alacsony. Esetleg a (q) gőzszeleppel együttesen működtetett szelep is alkal- 105 mazható, mely az (5) kamarába levegőt bocsát be, midőn a gőzszelep zárva van. A rajzokon a (q) szelepet működtető (x) fogantyú vele összekötött (21) kupakos fedőrésszel van ellátva, melynek széle bü- no työk gyanánt hat a (23)-nál csuklósan ágyazott (22) emelőre. Ennek az emelőnek másik vége a (24) szelepet működteti, mely a (25) járathoz levegőt bocsáthat be. Az utóbbi az ejektornak egyik oldaláról a u& másikig végigvonul, mint a 7. ábrán látható és a légmentesíthető (5) kamarával van összekötve. Midőn a (q) gőzszelep