90418. lajstromszámú szabadalom • Eljárás argonnak és a levegő többi ritka gázainak folytonos üzemű rektifikálás által való tisztítására
<pl) csövön át, a (H) üst legfelső serpenyőjébe. Mint már említettük, ezen folyadék neonból és heliumnyomokat feltünető bi-5 zonyos mennyiségű hidrogénből áll. A (P)-ben előálló részleges nyomáscsökkenés egy kis párolgást idéz elő, amely főképpen a héliumot és a hydrogént szabadítja fel. A folyadék, mihelyt a (H) üst 10 tetejére ér és forrásnak indul, elveszti hydrogénjét, amely a neonnál sokkal illékonyabb, úgyhogy 1—2 vagy legfeljebb 3 serpenyővel lejebb a (Q) csapon keresztül a folyékony paszteurizált neont 15 igen tiszta, tömény állapotban ki lehet vonni. Az újból elpárologtatott, a neonnal kevert hydrogén újra kezdi a körfolyamatot a (L) rekuperátoron, az (M) kompresszoron és a (G) kígyócsövön keresz-20 tül. Ami a (p)-nél felszabadult gázokat illeti, azok csak hydrogénből és héliumból állanak, ha (M)-ben a sűrítés elegendő volt; azután ezen keverék, mielőtt a gáz-25 mérőórába jutna, átmegy a szokott hidegvisszanyerő készülékeken (rekuperátorokon), azután pedig külön gáztartályba jut. Ezen keverékből már most csak a hyd-30 rogént kell kiküszöbölni, amelynek kereskedelmi értéke nincs, hogy a tiszta héliumot összegyüjthessük. Ezen kiküszöbölést az ú. n. „eudiometrikus módszer" segítségével lehet végezni; a keverékhez 35 pontosan megfelelő mennyiségű oxigént adunk és az így keletkezett durranó gázt folytonos áramban egy csőbe vezetjük, ahol elektromos gyújtással elégetjük. A keletkezett vizet ezután lecsapatjuk, a 40 héliumot pedig egy gáztartályban összegyűjtjük. Megállapítható, hogy szoros összefüggés van a (H, Hl) készülék (G) alsó részében végbemenő párolgás és a (H) felső serpe-45 nyőkben lévő gőzmennyiség között. A sugárzás által keletkező hidegveszteség következtében ezért célszerű lesz a készüléknek pótlékot adni, még pedig tiszta folyékony nitrogén alakjában, melyet a ké-50 szülékbe körülbelül az (F)-nél való táplálás magasságában vezetünk be. A hydrogén és hélium különválasztására az eudiometrikus módszer helyett a Oxygén forráspontja 90-5' .55 Crypton « 121° Xenon « 164° Ezen különbségek, relatív fokokban kifejezve, mintegy száz foknak felelnek faszén elnyelőképességét is fel lehet használni. A faszénnek alacsony hőmérséknél 60 igen nagy az elnyelőképessége és 185° körül a szén 50-szer annyi hydrogént nyel el, mint héliumot. Egy függélyes csöves készülék csöveiben finom faszénport helyezünk el és fo- 65 lyékony levegőt engedünk be a csövek között lévő térbe, úgyhogy a szén hőmérséke körülbelül 190° legyen. Ha most a hydrogénből és héliumból álló keveréket lassan a csöveken keresztül vezetjük, a 70 faszén erélyesen visszatartja a hydrogént és átbocsátja a héliumot. Ha most a szén hydrogénnel telítve van, a folyékony levegőt kibocsátjuk és helyébe megfelelő mennyiségű hydrogén- 75 hélium gázkeveréket engedünk, hogy a hideget visszanyerjük a szénnek a környezet hőfokára való felmelegítése mellett. A szén kiengedi magából az elnyelt gázt és a héliumot felszabadítja, melyet 80 össze lehet gyűjteni. Ha a hélium felszabadítása megszűnt, újra lehet kezdeni az elnyeletési műveletet. 3. A xenon és a crypton rektifikálása. 85 Az 1921 április 6-án bejelentett 84684. számú szabadalom tárgyát többek között az is képezi, hogy mily módon lehet a folyékony levegő rektifikálására szolgáló készülék alján xenon és cryptonmentes 90 oxygént nyerni és hogy miként képezünk ezen két ritka gőz levezetésére egy (X) kivezető toldatot. Ha ezen (X) kivezető csőtoldat térfogata a rektifikálás alá vetett folyékony 95 levegőmennyiségnek század része, úgy nyilvánvaló, hogy benne a xenon és crypton szárszorta koncentráltabb állapotban lesz jelen, mint a folyékony levegőben. A keverék többi része oxigénből áll. íoo Külön lehetne választani a xenont és cryptont a fent említett eudiometrikus módszer alapján is, de ez esetben úgy, hogy hydrogént kell hozzáadnunk előzetes vegyelemzés által megállapított arány- 105 ban. Előnyöseb azonban újbóli rektifikálást végeznünk, ami nem nehéz, mert a három gáz forráspontja között elég nagy különbség van. így az no absz. j különbsé g 30.50° « « 43°. meg. A különválasztás, a forráspontok közt lévő nagy különbségek folytán, jól-
