90393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egy a kőolajhoz hasonló gázosodó folyadék gyártására

- 2 -A gázkeverék, miután elhagyta a (3) tisztítóedényt, az ismert katalizáló eljáráson megy keresztül. Először a (4) első katalizáló csövön halad át, mely nikkel-5 porral impregnált tajtékkővel van megrakva és 180° C-ra van melegítve. Ilyképpen tehát nagyobb mennyiségű methánképződését érjük el a gázkeverékben. 10 Az ily módon methánnal telített keverék, mely mindazonáltal tartalmaz bizonyos arányban acetylenes szénhidrátokat is, áthalad az (5) esőben vanadiummal és nikkellel impregnált tajtékkövön, miköz-15 ben 200°-ról 250°-ra változó hőfokra van felmelegítve: a methán hidrogénjétől meg lesz fosztva és acetylen és hidrogén keletkezik. Végül a gázoskeverék, mely nagyon 20 gazdaggá lett acetilénes szénhidrátokban, a (6) csőben a nikkel és kobalttal impregnált tajtékkő között halad át 180° körül, mikor is az acetylénes szénhidrogének többértékűvé alakulnak át (polymerizá-25 lódnak), végül a (6) katalizálócső elhagyása után többértékű acetylénes szénhidrogénkeveréket kapunk, mely könnyen kondenzálódik a hűtött (7) kígyócsőben és összegyűjthető a (8) tartányban. 30 A visszamaradó, a (8) tartányban nem kondenzálódott gázak visszavezettetnek az (1) kígyócsőhöz, ha még elég gazdagok szénhidrogénekben, ahol meggyújtva, a szerkezet melegítésére szolgálnak. 35 A nyert folyékony termékek változó összetételűek és többé-kevésbbé hasonlóak az amerikai, kaukázusi, vagy galíciai kőolajhoz, ugyanolyan az összetételük, szaguk, színük és sűrűségük. 40 Mikor a gázkeverék áthalad a (3) csőben a Laming-féle keveréken és megszabadul kéntartalmának nagyobb részétől, mégis magával ragad egy bizonyos menynyiségű ként, melyet a gyakorlatban tel-45 jesen eliminálni nem lehet; végeredményben bármily messze is folytattuk a gázkeverék tisztítását, a kén bizonyos nagyobb mennyiségű szénvegyületek kondenzációját és lekötését okozza, mely az 50 eljárás eredményét a gázosodó folyadékban csökkenti. Következőképpen a gázáramban levő kén lassanként lerakódik a fémes katalizátorra, azt beszennyezi és átalakítja sul-55 íiddá. Szükséges tehát, hogy a katalizátort visszaképezzük előbbi állapotába. E célból felfüggesztjük a katalizátorok kályhájának a fűtését és megszakítjuk a gáz áramlását e kályhán át. Mikor a kályha hőmérséklete leszállt cca 100° 60 C-ra, a katalizáló csöveken organikus savak gőzét, pl. hangyasav, vagy ecetsav gőzét engedjük át: ez az organikus sav kiválasztja a ként a kénhidrogénből és a fémessót hozzáadja az organikus savhoz 65 (formiat, acetat, stb.) míg a kénhidrogén eltávozik a légkörbe. Ha megszűnik az organikus savak gőzeinek áthatolása a csövön, abból következtethetjük, hogy a szénhidrogén felsza- 70 badulása befejeződött. Ekkor ismét folytatjuk a katalizátorok kályhájának fűtését olymódon, hogy annak hőfoka 150° C felett legyen: a formiát, vagy acetát szétesik, a fémpor alak- 75 jában lerakódik és az organikus sav (hangya vagy ecetsav) a kemence külső részén felszabadul, ott kondenzáltatik és ismét megtisztíttatik. Ez az új eljárás lehetővé teszi a beszeny- 80 nyezett katalizátorok visszanyerését anélkül, hogy szükségessé válnék a katalizátoroknak a kályhából való kiszedése; a kezelés nagyon egyszerű: elégséges néhány csapot elzárni és néhány másik csa- 85 pot kinyitni. A találmány kiterjed erre az eljárásra, amely a kén által beszennyezett katalizátorokat regenerálja, valamint arra, hogy milyen legyen a gázáram, amely a kata- 90 lizátorok között cirkulál és ezen gázáram alkalmazásának részleteire. Az előbb példaképpen leírt eljárás többféleképpen módosítható. Például az (1) kígyőcsőbe fűtőanyag, 95 pl. lignit desztillációjából eredő kohógáz helyett lehet egy fűtőanyag elgázosításából származó gázt, vagy vízgázt, vagy más gázkeveréket bevezetni. Ezt a gázt könnyen nyerhetjük a (2) re- IQO tortában desztillált lignitből visszamaradt szénből. Ennek a szénnek gázgenerátorban való elgázosítása könnyen történik, míg ellenben a lignitnek gázalakúvá való változtatása gázgenerátorban a gya- 10S korlatban nagyon nehéz. A katalizátorok megválasztásánál is többféle módosítás lehetséges. Például a katalízis harmadik műveleténél használhatunk nikkellel, kobalttal, vassal, n( vagy ezeknek keverékével impregnált tajtékkövet is. A (2) retortában is alkalmazhatunk lignit helyett más anyagot, pl. tőzeget. A jelen találmány magukra az előbb le- llí írt eljárásokra vonatkozik, azaz arra, hogy milyenek legyenek a kivitelhez megválasztott szerkezetek. Mindamellett a ta-