90346. lajstromszámú szabadalom • Impregnált fa és eljárás annak előállítására

- 3 — előny a bútor és egyéb faárú készítésénél, melyek szokás szerint fényezés, vagy hasonló munkafolyamat útján készíttetnek ki. Ha a telítési folyamatot a tárgy megmun-5 kálása előtt befejezzük, a gyalulás, esztergályozás és más a tárgy megmunkálásához szükséges munkafolyamat a megmunkált felület egyidejű kikészítésével jár ezután csak az szükséges, hogy a befejezés 10 után a munkadarab felületét leporozzuk és ledörzsöljük, hogy ha finomabban kikészített felületet kívánunk. Ha kívánatos, a gyártási műveletek a tárgy impregnálása előtt is befejezhetők és a kész munka-15 darabok felületei impregnálhatok a kívánt kikészítés létrehozása céljából. A montán viasz ásványi viasz, melyet Németországban és némely más országban nagy mennyiségben állítanak elő és mely 20 olcsón nagy mennyiségben kapható; rendesen a lignitből vagy pyriopissiitfoől állítják elő, oldószerekkel való kivonás útján. A fának ezen anyaggal való iímpregnálásánál a montán viaszt legelőször meg-25 olvasztjuk. A megolvasztott viaszt azután akár a nyílt üst eljárással, akár nyomás alatt vihetjük be a fába, mely eljárásokat a fának kreozot olajjal való impregnálásánál is alkalmazzák. Előnyösebb azonban 30 a nyomás alatti impregnálási eljárás alkalmazása, melyet a vasúti talpfák kreozottal való telílésére használt berendezéshez hasonló berendezéssel vihetünk végbe. Csupán csekély módosításokra lesz szükség, 35 így pl. a csöveket gőzköpennyel kell körülvenni, mivel a montán viasz közönséges hőmérsékletnél szilárd. A kezelés könynyebbé télele céljából előnyös a fát előzőleg tökéletesen megszárítani. A fát nyo-40 más alatt álló üstbe helyezzük és a megolvadt montán viaszba merítjük. A viasz azután előnyösen 105—120° C hőmérsékletnél nyomatik a fába, előnyösen 8—14 atmoszféra nyomás alatt. A hőmérséklet, 45 a nyomás és az időtartam, mely a kívánt impregnáláshoz szükséges lesz a fa minéműsége, a darabok nagysága és a kívánt impregnálás mértéke szerint kissé változni fog, amit mindazok, akik a fa im-50 pregnálási műveletében otthonosak, könynyen meg fognak érteni. Keményfa, mint bükk, nyír és jávorfa kezelésénél igen kielégítő eredményeket kaptunk a (105° C mellett 14 atmoszféra nyomásnál 3 óra 55 hosszán át folytatott kezelésnél. A fát azután az üstből eltávolítjuk és hűlni hagyjuk. A hűlés alatt a montán viasz jelentékeny része kigyöngyözik a fából, ennek ellenére azonban kellő mennyiség keményedik meg a fa pórusaiban és sejtjeiben 60 a fent leírt eredmények létrehozására. Ha a fába bevitt viasz nagy részét ismét kiákarjuk vonni, ezt úgy érhetjük el, hogy a nyomást lecsökkentjük, azonban a hőmérsékletet fenntartjuk, úgyhogy a fa 65-nedve eltávozhasson. Az eredmény az lesz, hogy a fa pórusai és sejtjei részben kiürülnek, mimellett a sejtek falán és a fa rostjain tökéletes viasz bevonat marad, úgyhogy az így kezelt fát a montán viasz 70 hatásosan konzerválja. Ha nagyobb menynyiségű viaszt akarunk visszatartani a fában, a fát mielőtt még az üstből eltávolítanók, nyomás alatt annyira hagyjuk lehűlni, hogy hőmérséklete közel legyen, a 75 megszilárdítási hőmérséklethez. Azt találtuk, hogy a közönségesebb keményfákat, mint a bükköt, a nyírfát, a jávorfát és vörös tölgyfát igen alaposan lehet impregnálni. Az olyan fák, melyek a kor- 80 hadásnak kevésbbé tudnak ellentállni, könnyebben kezelhetők, mint az olyanok, melyek a korhadással szemben ellenlállóbbak. így pl. a fenyőfa háncsa igen könnyen impregnálható, míg a szinfája 85-sokkal nehezebben kezelhető. Ez azonban előnyös a fenyőfának póznák számára való feldolgozásánál, mivel a háncs impregnálása minimális mennyiségű impregnáló anyag használata mellett elegendő ahhoz, 90 hogy a póznát a korhadástól megóvja. Elérhetjük azonban azt is, hogy a montán viasz a fenyő szinfába is jelentékeny mértékben behatoljon. A fában visszamaradt montán viasz mennyisége változtatható és 95. a fában visszatartott anyag mennyisége aszerint szabályozandó, hogy mire fogjuk a fát felhasználni, természetesen a gazdaságosság szempontját is figyelembe véve. Előnyös azonban a fában száraz súlyának 100 legalább 10 százalékát kitevő montán viaszt visszatartani. A legtöbb fánál ez azt jelenti, hogy súlyát köbméterenkint legalább 32 kilóval növeljük. A fában visszamaradt viasz mennyisége ezen mini- 105 mális mennyiségen felül természetesen jelentékenyen növelhető és legtöbb célra növelni is fogjuk. A kísérletek folyamán azt találtuk, hogy olyan fákba, mint a bükk, nyír és jávor saját száraz súlyuk felével no egyenlő mennyiségű montán viasz is besajtolható. Azonban, ha az impregnáló anyagnak csak kis mennyiségét is óhajtjuk visszatartani a fában, mégis célszerű eredetileg sokkal nagyobb mennyiséget be- 115. vinni az egyenletes behatolás biztosítására és azután a fölös anyagot a hőmérsékletnek aránylag magas fokon való tartása