90333. lajstromszámú szabadalom • Regisztrálópénztár forgattyúhajtással és billentyűbeállítással

felé, illetve felfelé és lefelé vannak irányítva. A hajtó (11) fogasrúdba, mely hátul görgők között csúszik, kapcsolódik a (3) támasztókereten ágyazott és szabadon-5 forgó (13) fogaskerék, mely viszont a (14) főtengelyen elrendezett (15) fogaskerékkel kapcsolódik. A (14) főtengely az egymásmelleit elrendezett részkészülékekhez harántirányban halad és ezen támasztókere-10 teken a (2) vájatoknál hatol át, amelyekben szükség esetén még külön is ágyazható. A főtengely tulajdonképpeni ágyazása a külső főkeretben történik. A (14) főtengely a (38) forgattyú vagy efféle for-15 gatása alkalmával alkalmas közbenső, illetve átváltó hajtómű által felváltva teljes fordulatot végez az egyik, még pedig mindenekelőtt a mutató elleni értelemben, ezután pedig az ellenkező, tehát az óra-20 mutató forgásiránya értelmében. A hajtó (11) fogasrúdnak a (10) futókocsival tehát a (38) pénztárforgattyú forgatása alkalmával ide-oda mozgást kell végeznie, még pedig mindenekelőtt előre, ezután pedig 25 hátra. A hajtó (12) fogasrúd a (16) ütközővel van ellátva, melynél fogva a (10) kocsi hátramenetele alkalmával a (12) fogasrudat viszafelé magával viszi, ezenkívül. 30 ezen fogasrúd a (17) rovatékkal van ellátva, amelybe a (10) kocsi tartótámasztékával csuklósan összekötött (18) kapcsolókilincs becsappanhat. Ezen utóbbi becsappanó bütyke ékalakú, úgyhogy 35 kioldott állapotában és a (12) fogasrúd ellennyomása alkalmával önműködően kiemelkedik. A (13) kapcsolókilincs oldalt kiálló (19) pecekkel van ellátva, melynek segítségével oldalt a (10) kocsin 40 csuklósan megerősített és csúszórúgóval ellátott, kapcsolható (20) záróretesz által a kapcsolási helyzetben biztosíttatik. Ezen célból a (20) záróretesz hátsó, (21) horogalakú kiugrással van ellátva, mely 45 a (18) kapcsolókilincs (19) pecke fölé nyúlhat. A kikapcsolt állapotban a (19) pecek az említett (21) kiugráson fekszik fel, úgyhogy a (18) kapcsolókilincs kiemelt helyzetében marad meg. A (12) fogasrúd csak 5ü fél szélességében van fogazva. A többi része a (18) kapcsolókilincs bütyke számára a csúsztatópályát képezi. Ezen kapcsolókilincs ezen pályán fekszik fel a kiemelés megtörténte és a (10) kocsi tova-55 mozgatása után. A billentyűkhöz tartozó zárókarok számának megfelelően a (3) támasztókeretben azok szabad vége alatt és a (12) fogasrúd felett külön vízszintes (22) ütközőpeckek vannak alkalmazva, melyek a támasztókeret harántirányú át- 60 töréseiben lengethetően vannak ágyazva. Ezen ütközőpeckek rúgóhatás alatt állanak és azokat a (20) záróretesz, illetve az ezekhez csuklósan kapcsolt, rövid (23) ingakilincs felső karja befolyásolja. A 65 (23) ingakilincset hátrafelé ütközőpecek tartja, úgyhogy ezen kilincs ezen irányban nem átfektethető, ezenkívül a kilincs a (22) ütközőpeckek végei felé nyitott vájattal van ellátva. Függőlegesen álló (20) 70 záróretesznél a (23) ingakilincs alsó, széles része a (10) kocsi mozgatása közben a (22) ütközőpecek szabad végeit éri. Amint a (20) záróreteszt hátrafelé átfektettük és annak (23) ingakilincse ferde helyzetet fog- 75 lal el, ezen kilincs vájata a (22) ütközőpeckek végei mellett szabadon tovacsúszik, anélkül, hogy azokat befolyásolná. Egy megnyomott billentyű zárókarjainak szabad vége a megfelelő (22) ütköző- 80 kilincs elé lép és ezt kimerevíti. Az ilyen módon kimerevített ütközőkilincsben a (20) záróretesz ellenállást talál és hátrafelé kilendül, miközben a (24) forgáscsap körül forog. Az alkalmas helyen elrende- 85 zett és megfelelően kiképezett súrlódó rúgó a záróreteszt mindenekelőtt ezen helyzetben tartja. Még egy külön (25) tartóreteszt alkalmazunk, mely a (20) záróretesz fejét átfogja és tartja és a maga 90 részéről a (2) támasztókereten (26)-nál csuklósan ágyazott (27) emeltyűvel csuklósan van összekötve. Ezen (27) emeltyű szabad vég

e a billentyűk (7) elreteszelő sínjének két vezető pecke közé nyúl, úgy- 95 hogy ezen emeltyű az ezen sín által végzett mozgások által befolyásoltatik. A (25) tartóretesz két részből áll és behajlítható. A tartóretesz mellső része a (27) lengő emeltyűvel csuklósan kapcsolt hátsó részéhez 100 képest felemelkedhet, mely hátó rész engedékeny ütközőn, pl. kis rúgón nyugszik. A (25) tartóretesz kiképzésének részletei a 26. ábrából adódnak. A (20) záróretesz kétkarú emeltyű gyanánt van kiképezve és 105 ezen retesz alsó karjának szabad vége a (28) nyomógomb gyanánt van kiképezve. Ezzel szemben a hozzája képest derékszögben elrendezett és (29)-nél forgathatóan a (3) támasztókereten ágyazott, kétkarú (30) 110 emeltyű mellső szabad vége válhat hatásossá, mely emeltyű hátsó vége külön (31) helyesbítő- vagy kikapcsolóbillentyűvel csuklósan van összekötve. A (10) futókocsi mozgási pályájának vé- nj gén a (3) támasztókereten még egy két-