90317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehéz szénhydrogének előállítására

Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90311. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás nehéz szénhydrogének átalakítására. Universal Oil Products Company Chicago. A bejelentés napja 1925. évi január hó 13-ika. A találmány tárgya eljárás szénhidrogének szétbontására, amely azon eljárások csoportjába tartozik, amelyeknél a kezelendő olajat először hevítő csőkígyón és 5 azután expanziókamrán vezetik keresztül, mire végül a keletkező gőzöket deflegmátorban sűrítik, vagyis kondenzálják. A találmány tárgyát tevő eljárás jellemző sajátsága az olaj kezelésében áll, 10 amidőn azt a berendezésbe adagoljuk, továbbá a visszaáramlási csapadék kezelésében, aminek révén a költségek csökkentése mellett értékesebb végtermékhez jutunk, amennyiben a nyomás alatt kelet-15 kező párlat tisztítása teljesen elhagyható vagy pedig a legkisebb mértékre csökkenthető. A hőmérsékletet a deflegmátorban pontosan szabályozzuk azáltal, hogy olajat, 20 például a lepárlási terméket szivattyúzzuk a deflegmátorba, mimellett ezen párlatnak a különböző feltételek mellett, különböző hőmérséklete van. A találmány értelmében továbbá a nem kondenzálható 25 vagy állandó gázokat azon olajmennyiséghez adjuk hozzá, amely maradék gyanánt a reakciótérben visszamarad. Ez az olajtömeg kokszot és szurkot tartalmaz. A nem kondenzálható gázok hozzáadása 30 útján az olajtömeg felduzzad. Az egész berendezésben a légköri nyomásnál nagyobb nyomást tartunk fenn, mimellett a nyomás a hevítő csövekben jelentékenyen nagyobb, mint a reakciótérben, a nyomás 35 a reakciótérben viszont nagyobb, mint a deflegmátorban fenntartott nyomás. A deflegmátorban uralkodó nyomás pedig nagyobb, mint a kondenzátorban fennálló nyomás. A szelepek beállítása révén az említett terek között tetszőleges nyomás- 40 különbség tartható fenn. A rajzon az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés egy kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra a berendezés nézete, részben 45 metszve. A 2. ábra deflegmátor metszete. Az (1) kemence (3) terében (2) lángzók egy csoportja van elrendezve. A (3) térből az égési bontó a (4) huzamokon az (5) 50 bontó térbe jutnak, amelyekből a (6) hevítő csőkígyó mentén áramolva a (7) huzamba jutnak. A (6) hevítő csőkígyó felső sorával a (8) vezeték áll összeköttetésben, amelybe (8') feszmérő és (8a) pyrométer 55 van iktatva. Ez az összekötő vezeték a (9) könyökcső útján a (10) reakciótérbe vezet, A (11) és (12) szelepek a forró olaj áramlásának szabályozására szolgálnak. Az olaj vagy felülről léphet be a reakciótérbe, 60 vagy pedig egyidejűleg felülről és alulról bocsátható be. Az említett szelepek révén a (10) reakció-tér és a hevítő csőkígyó között nyomáskülönbség létesíthető és tartható fenn. A reakciótérnek (13) külső bur- 65 kolata van, amelyet különösen akkor használunk, ha külső hevítés nélkül történik az olaj felmelegítése. A rajz szerint a (10) tartály feneke alatt (14) lángzó van elrendezve, amelynek segélyével az olaj a 70 reakciótérben ismét felhevíthető. A (15) és (16) búvó nyílások a reakciótér gyanánt szolgáló (10) tartály tisztítását megkönnyítik. A (10) reakciótér oldalán és» fenekén (17) lebocsátó csövek vannak, 75 amelyekbe (18) szelepek vannak iktatva. A reakciótérből az említett csöveken át-