90308. lajstromszámú szabadalom • Átvivő berendezés villamos áramkörök számára
Megjelent 1930. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁIYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90308. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Átvivő berendezés villamos áramkörök számára. International Western Electric Co. Inc. New-York. A bejelentés napja 1922. évi május hó 24-ike. A találmány villamos áramkörökre vonatkozik és tárgya oly berendezés, amely villamos átvivők torzító hatását csökkenti. A találmány célja első sorban azon tor-5 zító hatás csökkentésében áll, amely az átvivő készülékek, mint példáúl transzformátorok és léghíjas edényü átvivők nem kívánatos és belső kapacitási reaktanciájától ered. 10 A találmány továbbá arra törekszik, hogy meghatározott alakot biztosítson azon görbe számára, amely a léghíjas edényü átvivő erősítő hatása és az ahhoz vezetett áramok frekvenciája között fenn-15 álló viszonyt adja meg. A találmány ezen része felöleli az átvivő áramkör azon torzító hatásának csökkentését is, amely az átvivő elektródái között levő természetes kapacitástól vagy az átvivő csévék teker -20 csei között és a tekercsek kapacitásától vagy mindekét kapacitásától ered. Az esetben, amidőn léghíjas edényü átvivő készülék átvivó cséve vagy transzformátor útján van a befutó vonalveze-25 tékkel összekötve, a kitűzött célt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a tranzsformátor számára egyenlőtlen keresztmetszetű magot alkalmazunk, miáltal a transzformátor a mágneses erővonal-80 szóródás következtében olyan értékű hatásos induktanciát nyer, hogy az induktancia az előbb említett kapacitással kapcsolatban a kívánt frekvenciánál ráhangzásban van. Azt találtuk, hogy beszédáramok 85 átvitele számára ezen frekvencia előnyös értéke a fontos beszédfrekvenciák felső határa közelében van és értéke körülbelül 5000 periódus másodpercenként. Azt találtuk, hogy ez esetben az a görbe, amely az átvivő erősítésének mértékét az átvitt 40 áram frekvenciájának függvényében adja meg, a beszéd frekvencia terjedelmének fontos részén át lényegileg lapos, ami azt jelenti, hogy az erősítés ezen frekvenciaterjedelem mentén állandó és így a torzító hatást kívánt csökkentése biztosítva van. A bevezetési áramkörnek energiával való táplálásakor a léghíjas edény szabáflkyozó elektródájához vezetett feszültség- 50 változások az edény elektródái között levő elektrosztatikus kapacitások révén befolyásolhatók és közönséges léghíjas edényeknél, a szálelektroda és a szabályozó vagy rácselektroda között mért tényleges 55-bevezetési reaktancia. kapacitás, amely a szálelektróda és a rácselektroda között levő elektrosztatikus kapacitásnál oly értékkel nagyobb, amely a rácselektroda és a lemezelektroda között levő elektrosz- 6» tikus kapacitással arányos, mimellett a léghíjas edény erősítési állandójával növekedik és a kivizetési terhelés ellenállásával csökken. Ez a tényleges bevezetési reakitancia a 35 frekvenciáival fordított arányban áll. Ha tehát a léghíjas edényt olyan impedanciát tartalmazó áramkör táplálja, amely a frekvencia növekedésével nem csöKkenj akkor a kivezetési feszültségnek a beve- 70. zetési feszültséghez való arányával mért eredő erősítés rendszerint úgy csökken, amint a frekvencia növekedik. A léghíjas edény tényleges bevezetési kapacitásának általános hatása ennekífolytán a légihíjas 75. edény tényleges bevezetési impedanciájának csökkentésében áll és így az erősítő hatását csökkenti, ha a frekvencia növe-