90277. lajstromszámú szabadalom • Égési mótor
Megjelent 1930. évi augusztus li ó 302 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90211. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Égési mótor. Still Vilmos József mérnök London. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 12-ike. Jelen találmány tárgya égési motoroknak dugattyúira és hengereire vonatkozik és célja, hogy nagyobb felületű hengerek és dugattyúk legyenek alkalmazhatók, 5 mely nagyobb felületek az eddiginél hatályosabb hűtést tesznek lehetővé. Tudvalevőleg égési motorok hengereinél ós dugattyúinál az alkalmazható legnagyobb átmérőt a hűtési lehetőség szabja 10 meg. Kivéve azon szerkezeteket, melyek különleges módon hűtik a dugattyút, általában a belső égés folyamán a dugattyú által felvett meleget a henger falaknak kell elvezetnie és a hűtővízbe juttatnia; 15 ha a henger nem vezet el elegendő melegmennyiséget, úgy a dugattyú, különösen középrészén, túlságosan felmelegszik. Ezért jelenleg nagy lóerőszámú motoroknál számos hengert alkalmaznak, me-20 lyeknek mindegyike teljes felszereléssel, így többek között szívószeleppel és kipuffogószeleppel van ellátva. Ez azonban komplikációkkal és gyakorlati nehézségekkel jár, a tekintetben, hogy az összes 25 hengerek égési kamráit egyenlő mennyiségű levegővel és tüzelőanyaggal kell ellátni és az összes hengereknek gyújtása egyaránt tökéletes kell, hogy legyen, ha azt akarjuk, hogy a mótor gazdaságosan 30 dolgozzék. A jelenleg használatos tizenkét hengeres motoroknál is, már jelentékeny nehézséggel jár az összes hengerek gyújtási időpontjának oly szabályozása, hogy az 35 összes hengerekben bármely terhelésnél azonos viszonyok uralkodjanak; negyvenkét hengeres mótor esetén az egyenletes elosztás és gazdaságos tüzelőanyagfogyasztás elérése legyőzhetetlen akadá-40 lyokba ütközik. Jelen találmány fenti nehézségeket azáltal győzi le, hogy az egyes égési kamrákhoz csatlakozó összdugattyúfelületet olykép osztja meg, hogy a dugattyúnak eddig a hűtőfolyadéktól legtávolabb eső 45 részei a hűtőfelületekhez sokkal közelebb esnek, mint ez eddig közönséges és azonos teljesítőképességű dugattyúknál lehetséges volt. Az egyik megoldási módnál a dugattyú 50 gyűrűalakú, a másik megoldási módnál pedig az össadugattyiifelület több kisebb dugattyúra oszlik, melyek mind ugyanazon égési kamrával működnek együtt és közös keresztfejhez kapcsolódnak. Az első 55 megoldásnál a dugattyút hűtőköpeny hűti, mely a gyűrűalakú dugattyút úgy kívülről, mint belülről veszi körül; a második megoldásnál a különálló dugattyúkat a hűtőfolyadékkal érintkező hűtőfelü- 60 letek teljesen körülölelik. Ezen megoldási módok folytán az egyes égési kamrákhoz lényegesen nagyobb hasznos összdugattyúfelület kapcsolható, mint közönséges alakú dugattyú esetén. 65 A rajzon 1. ábra a kettős működésű, négy taktusú mótor hosszmetszetét mutatja, gyűrűalakú dugattyúval, 2. ábra kéttaktusú motornak függélyes 70 hosszmetszete gyűrűalakú dugattyúval. 3. ábra központos gyűrűalakú dugatytyúk alkalmazását mutatja hosszmetszetben, 4. ábra a másik megoldási módot mu- 75 tatja, melynél a dugattyú több kisebb dugattyúra oszlik, 5. ábra 4. ábrához tartozó vázlat felülnézetben. Az (1) gyűrűalakú dugattyú a (2) hen- 80
