90270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás át neem lógó huzalcsavar testeknek magas olvadási ponttal bíró fémekből való előállítására

tók a molibdaen, tantál, zirkónium vagy más magas olvadási ponttal bíró fémek vagy ezek ötvözetei; magas olvadási ponttal bíró, wolframot nem túlságosan 5 nagy százalékos arányban tartalmazó ötvözetek is iger. kedvező eredményeket szolgáltathatnak, önként értetődően teljesítve kell lennie azon feltételeknek, hogy a mag valamiféle módon, pl. vegyileg a 10 csavarról el legyen távolítható. Ha a maghuzal molibdaeniből vagy nem túlságosan sok wolframot tartalmazó molibdaenötvözetből áll, ezen maghuzal a csavar kiizzítása után tömény kénsav és erős salétrom-15 sav keveréke vagy pedig selenoxiklorid segélyével vegyileg eltávolítható. Ha a maghuzal tantálból vagy zirkóniumból áll, a csavar kiizzítása után előnyösen platinaklórid nyomait tartalmazó fluor -20 hidrogénsav segélyével vegyileg eltávolítható. Épp úgy, amint az eddig szokásos eljárás segélyével előállított csavarhuzalok kevésbbé' lógnak át, ha kristályszerkeze-25 tük lehetőleg durva, tehát minél nagyobbak a kristályok átlagos méretei, az itt leírt eljárás szerint előállított csavarhuzalok átlógása is a kristályok átlagos méreteitől függ. Ha az egy bizonyos huzalda-30 rabban jelenlevő kristályok számát a huzaltengely irányában méreteik szerint megállapítjuk, egy frekvemciagörbét szerkeszthetünk meg, mely bizonyos kristályméret számára a maximális ponttal fog 85 rendelkezni. Ezen kristályméret jelenti a huzalban jelenlevő leggyakoribb kristályméretet; ezen méretet a következőkben rövidség kedvéért a kristályok legvalószínűbb nagyságú kifejezéssel fogjuk je-40 lölni. Lámpák alatt ezen leírásban értendők: elelkromos izzólámpáik, thenmiónos berendezések, mint Röntgen-csöveik, a dróttalan távirásza't és távbeszélés számára való kisütőesövek, izzókat ódás 45 áramegyenirányítók és hasonló berendezésék, melyek izzószálat tartalmaznak. Célszerűen oly osavarositiestekett használunk, melyek oly kristályokból állanak, melyeik legvalószínűbb nagysága 0.05 50 inm-nél kisebb és melyek a rekristaíLlizáció befejezése után a lámpa üzemi hőimérsék-Jetén 10%-nál kisebb átlógást mutatnak. Épp úgy használhatók oly kristályokkal rendelkező cs'avaroBteisteik, mély kristtá-55 lyok legvalószinűbb nagysága 0.05 és 1 mm között fekszik. Az ilyen csavarostesteik a rekristallizáoió befejezése után a lámipa üzemi hőmérsékletén 5%-ttál kisebb átlógást mutatnak. Példa: Wolframhuzalt molibdaenihuaal- 60 ból való magra az ezen célra szokásos gép segélyével csavairalakúan tekercselünk. Ezután a csavart és a magot 1500° C feletti hőmérséklettel rendelkező zónán vezetjük át és gondoskodunk arról, hogy 65 a felhevített részeket közömbös gázatmoszféra vegye körül, mély hidrogén és nitrogén keverékből állhat. A csavarhuzalt, amelyben tehát a maghuzial még jelen van, akkor a pl. bizonyos fajtájú izzó- 70 lámpák számára szükséges hosszra levágjuk. Ezután a levágott osavarhuzaldarabokat tömény kénsav és erős salétromsav (pl. 1.4 fajsúlyú salétromsav) egyenlő részeiből álló keverékbe visszük 75 be, ami által a molibdaenmag vegyileg íitalak ul, a Wolframcsavar pedig változatlanul marad meg. Ha az imént megadott módon kapott wolfraímcsavart tisztítása után lámpatestbe helyezzük be, azt 80 találjuk, hogy még huzamosabb égési tartam után is a csavar megtartja azon alakját, mellyel a lámpatestbe való behelyezése alkalmával rendelkezett es hogy a csavar átlógása úgyszólván meg 85 sem állapítható. Kitűnt, hogy a jelen eljárás szerint előállított huzalcsavartestek szorosabb alakban állíthatók elő, mint a más módon előállított h u za.l csavar testek, mert ez utób- 90 biaknál a menetmlagasság megválasztásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a huzalcsavar átlógása folytán az egymás mellett fetkvő menetek érintkezésbe juthatnak és ezáltal egyes menetek rövidre 95 zárása állhat be. Adottt huzalvastagság számára tehát a jelen eljárás szerint előállított huzalcsavartestek menetmagastságát az eddig szokásosnál kisebbre választhatjuk. A jelen eljárás szerint előállított 100 huzalcsavarok átmérője is a huzalvastagsághoz képest a más módon előállított huzalcsavartestekénél nagyobbra választható anélkül, hogy a huzalosa varok hátrányos átlógása állna be. Ezáltal elérjük 105 azt, hogy bizonyos hosszúságú huzalból előállított huzalcsavar rövidebb lesz, mint ha a huzalcisavar átmérőjét kisebbre választanok. Végül igen kedvező eredményeket ériünk el oly huzalcsavar testek" no kel, melyeket akként kapunk, hogy a találmány szerinti eljárás segélyével előállított huzalcsavartesteket újból csavaralakúan tekercselünk. Ezáltal oly izzótesteket kaphatunk, melyek igen koncentrált 115 fémforrást szolgáltatnak és melyek megközelítőleg a huzalcsavarmenetek semmiféle átlógását sem mutatják. Esetleg az