90240. lajstromszámú szabadalom • Gép csövek gyártására asbestpalából

Megjelent 1930. évi augusztus lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 90240. SZÁM. — XVII/f. OSZTÁLY. Gép csövek gyártására asbestpalából. Eternit Pietra Artiflciale Societa Anonima Geima, mint Mattéi Diego és Mazza Adolfo genuai mérnökök jog-utódja. A bejelentés napja 1921. évi február hó 16-ika. Olaszországi elsőbbsége 1920. évi március hó 2-ika. Nagynyomású vízvezetékcsöveknek gyártása asbestpalából vagy hasonló rostokból és kötőanyagokból képezett anyagokból a kéregpapír gyártásban haszná-5 latos „dob"-gépeken egyszerűnek látszik, minthogy az asbestpalalapok is csövek gyanánt készülnek, mely csöveket az anyag még pépes állapotában felmetszeriek egy alkotó mentén és kilapítanak. 10 Tényleg az azonban, sok nehézség merül fel akkor, ha a különleges követelményeknek eleget kell tenni. Ezen követelmények következőkben foglalhatók össze: 15 1. A csöveknek teljesen hengereseknek és állandó belső átmérőjűeknek kell lenniök. 2. Tetemes és egyenletes falvastagsággal kell birniok, hogy a magas üzemnyo-20 másoknak ellenállhassanak. 3. 3—4 méter hosszal kell birniok, tehát sokkal hosszabbnak kell lenniök, mint amekkora a szokásos asbestpalagépek (1.20 méter) szélességének felel meg. 25 4. A csöveket egész hosszukban egyenletes nyomásnak kell a gyártáskor alávetni, hogy szilárdságuk minden keresztmetszetben egyforma legyen. Megfelelő szélességű asbestpalagépeken, 80 melyekben a fődobra kifejtett nyomás a dobtengely két végére hat, kis- vagy közepes átmérőjű, aránylag vastagfalú s a fenti követelményeknek megfelelő csöveket még akkor sem lehet előállítani, ha a 85 dob áthajtásainak meggátolására a nyomást a dob belsejének alkalmas pontjaira is vinnök át; ennek két oka van: egyrészt a dob forgásakor a cső képezése közben a cső anyaga a dob középső zónájában a dobról leválna s kibővülne, más- 10 részt pedig mert a nyomást, különösen kis átmérőjű csövek készítésekor nem le het a cső egész hosszán egyenletesen elosztani a főtengely áthajlásai folytán, melyeket a nemezszalag érintős hatásai 45 idéznek elő. A csőanyag hengerlését nemcsak a fődob és a szalagvezető dob érintkezési vonala mentén kifejtett nyomás létesíti, hanem a szalag által az anyagra kifejtett 50 érintős nyomás is, mely a fődobot forgatni s az ezzel szemben fellépő ellenállásokat legyőzni igyekszik. Ezen ellenállások főleg a fődob csapágysurlódásaiban rejlenek s egyrészt a dobcsapokra ható 55 függélyes nyomás, másrészt a nemezszalag által kifejtett vízszintes nyomás által idéztetnek elő. Ezen ellenállásoknak a csőanyagra kifejtett hatása annál nagyobb lesz, mennél kisebb a cső átmérője 60 s kis csöveknél még azáltal is fokozódik, hogy a dob áthajlik. A jelzett hátrányok megszüntetésére vagy csökkentésére ajánlatos lesz tehát: 1. A masszának az egyéb munkakörül- 65 mények számbavételével lehetőleg szívóssá keverése, erős összeszorítása és a fődobhoz való jutása előtt a vízfölöslegtől való megszabadítása. 2. A nyomásnak egy egyetlen alkotó 70 mentén való alkalmazása helyett az egész csőfelületen való egyenletes elosztása, valamint gondoskodás arról, hogy a nyomás a fokozódó csővastagságnak megfelelően fokozatosan csökkenjen, úgyhogy 75