90236. lajstromszámú szabadalom • Káros-térnélküli gőz-, illetve nyomólégmótor

— 2 — 1. és 3. ábrán a vezércsap a legszélső baloldali helyzetben van feltüntetve, amikor a henger a legnagyobb töltést kapja; ezen esetben ugyanis a beömlés addig tart, 5 amíg a (14) nyílás (GH) éle a (24) nyílás (A—D) élét elérte, ami az 1., 3. ábrák szerinti helyzetben akkor következik be, amikor a (G) pont elérte az (A) pontot. A nyitás tehát a vezér csap fordulatánali 10 azon részén tart, amelynek ívhossza egyenlő (G—K + B—A) vonalakkal. Ha a motor sebességének növekedésével a regulátor a (3) hengercsapot tengelyirányban jobbfelé eltolja, akkor a (14) bebolö esátónyílásnak kisebb része jut érvényre, amint azt a 4. ábra mutatja, melyen a (14) nyílás a legnagyobb töltésnek megfelelő helyzetben szakadozott vonalakkal, a regulátor által jobbfelé eltolt helyzetben 20 pedig teljes vonalakkal van feltüntetve. Ezen ábrából látható, hogy a nyitás csak addig tart, amíg a (G) pont az (A') pontig ér, amely rövidebb ívhossznak felel meg, mint a (G—K + B—A) vonalak. A nyi-25 tás kezdete akkor következik be, amikor a (J—K) vonal a (B—C) vonallal esik egybe, ez pedig, minthogy mindkettő a henger alkotókban fekszik, mindig ugyanaz marad. Ebből látható, hogy a 30 bebocsátás kezdőpontja a regulátor minden állásában ugyanaz marad és csakis a végpontja változik a regulátor behatása alatt. A (15) kibocsátónyílásnak és a (24) átbocsátónyílás ezzel összeműködő részé-35 nek alakja derékszögű négyszög lévén, a kibocsátás kezdő- és végpontja is állandóan ugyanaz marad. Hogy a (3) hengercsap a friss gőz, illetve nyoinólevegő tengelyirányú nyomása ellen tehermentesít-40 tessék a hengercsap (30) tengelyére egy a (13) vezérműhengerbe becsiszolt (31) dugattyú van szerelve, melynek egyik oldala a nyomóközeg, másik oldala pedig a (32) nyílás útján kipuffogó gépnél a kül-45 lég, kondenzációs gépnél pedig a kondenzátor nyomása alatt áll, úgyhogy ezen dugattyú a (3) hengercsapra gyakorolt egyoldalú nyomást ellensúlyozza. Az 5. ábrán feltüntetett többhengerű gépnél az összes hengerek egy közös hen- 50 gercsap által vezéreltetnek, melynek be-és kieresztő nyílásai, amint azt a 6. ábrán feltüntetett síkbafejtett felülete mutatja, az egyes hengerekhez tartozó forgattyúk felékelési szöge szerint el vannak tolva. 55 Ennek megfelelően a hengercsap belsejében levő válaszfalak, melyek a hengercsap be- és kibocsátó tereit elválasztják, csavarvonalszerűen vannak kiképezve. Szabadalmi igények: 60 1. Egyszeres működésű gőz- vagy nyomólégmótor, azzal jellemezve, hogy forgó hengercsappal ellátott vezérműve közvetlenül a henger fenekén van elrendezve, úgyhogy a hengerosap a henger- 65 fenékben kiképezett (24) átbocsátónyílást fedi, jellemezve továbbá azáltal, hogy a dugattyú oly (27) toldattal van ellátva, amely a dugattyú belső holtponthelyzetében az átbocsátónyílásnál 70 képződő ürt egészen a hengertolattyúig kitölti, úgyhogy a káros tér gyakorlatilag ki van küszöbölve. 2. Az 1. igénypont szerinti mótor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 75 hengercsap bebocsátónyílásának egyik széle (G—H) a hengeralkotókhoz képest ferdén, vagyis csavarvonalszerűen és a hengerfenék (24) átbocsátónyílásának az előbb említett éllel szemben 80 fekvő, vagyis a nyitást befejező (A—D) éle előbbivel párhuzamosan van kiképezve, míg a hengercsap kibocsátónyílásának, valamint a hengerfenék átbocsátónyílásának a bibocsátónyíláshoz 85 tartozó részének mindkét széle, vagyis a nyitást kezdő és végző szélei a hengeralkotókban fekszenek oly célból, hogy a hengercsapnak szabályozás céljából való tengelyirányú eltolása 90 által csakis a nyomóközeg bebocsátási időszakának vége változzék, míg a bebocsátás kezdőpontja, valamint a kibocsátás kezdő- és végpontja a hengercsap bármely állásánál mindig ugyanaz 95 maradjon. 1 rajzlap melléklettel. I'ullas nyomda, Budapest.