90225. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás négyüteemben dolgozó négyütemű erőgépekhz és ezen üzemeljárás szerint dolgozó gép
- 2 -eddig ismert, eljárással szemben., mely szerint az égési erőgép egy sűrítőt bajt, mely a sűrített levegőt szolgáltait ja az expanziós gép számára. Ezen isimert eijá-5 rással szemben, a találmány szerint, az expanziós gépben az égési erőgép nagyobb teljesítménye hasznosítható, úgyhogy tehát, azonos összteljesítményt feltételezve, a gépberendezés már önmagában 10 véve kisebbre méretezhető, eltekintve attól, hogy az, eddig szükséges volf külön sűrítő is elesik és így helyet és súlyt, lehet ttveKíaikarítani. Az eljárás ily módon való foganatosítá-15 sára alkalmas berendezésnek egy foganatosítási példája a 3. ábrán vázlatosan van bemutatva- Itt (a) egy normális, célszerűen, legalább kóthengerű, négyütemű égési motort jelöl. Ennek a motornak, a (b) 20 szívószelepen, a (c) tüzelőanyagszelepen és a (d) kipuffogószelepen kívül, még egy negyedik vezérelt (e) szelepe is van. az. újból sűrített égési gázok elvesztésére szolgáló, a motorhoz csatlakozó (f) fogyasztó-25 vezeték elzárására, mely a (g) expanziós gép hengerének vezórinűv'éhez vezet, mely gép dugattyúja a mozdony (h) hajtó kerekeire hat. A (d) kipuffogó szelep és az (f) fo-30 gyasztóvezeték (e) szelepének vezérlése úgy történik, hogy az utóbibi szielep, a dugattyúnak a munkalökeitet követő visszamozgásakor, osak az előre megállapított nyomás elérése pillanatában nyílik 35 meg és a löket végén újból elzáródik, amikor is a i(d) kipuffogó szelep nyílik meg, mint fent már említettük, hogy a maradékgáizokat eltávozni, engedje. Az (a) égési erőgép hengerei és az (f) fogyiasztóveze-40 ték (i) és (k) hűtőköpennyel vannak ellátva. Az (f) fogyasztóvezetéket alkalmas hűtőszerkezeten is lehet, keresztülvezetni, vagy hűtés nélkül lehet hagyni. A hűtőközeg célszerűen (l)-nél lép be a hengereik (i) 45 hűtőköpenyébe, azután az f (m) vezetéken 'át az (f) fogyasztóvezeték (k) hütőköpe-< nyébe jut és (n)-nél hagyja ezt el. A hóesés a® (fi fogyasztóvezetéfkiben, az égési gázok visszasűrítése folytán, tete-50 metsen nagyobb, mint kipuffogó gáaok esetében. Ezért a fáradt meleg jó kihasználása lehetséges itt, főleg akkor, ha viz helyett valamely alacsony forrpontú hűtőközeget, pl. kénessavat, ammoniákot, stb. 55 használunk. A hűtőközeget azután, a hűtőköpenyben és a hűtősTOrkézetek'ben elgőzőlögtethetjük és a kapott gőzt, gőzigépben hasznosíthat j uk. Ez a gép helyileg el lehet válassstva a többi berendezéstől. Lehet azonban, nevezetesen helytálló iberendezé- 60 seknél, az égési erőgépet, az expanziós gépet és a gőzgépet ugyanarra a forgattyútengelyre is működtettetni. A berendezésnek ilyen foganjatosítási példája van bemutatva a 4. ábrán. Itt az 65 égési erőgépeknek, pl. két (a) és (al) hengere van, melyeknek dugattyúi a, (w) forgattyútengelyre hatnak, mely utóbbi, Diesel-motorok esetében, egy (o) légszivattyút működtet. Ennek a légszivattyú- 70 nak és az égési erőgép (a, al) munkahengeireinek (i) hűtőköpenyük van. Az újból sűrített égési gázdk az (fl, fll) vezetékeken át jutnak az (f) fogyasztóvezetékbe, mely az itt egyszeres, működésűnek vá- 75 lasztott expanziós gép (g) hengeréibe vezet. Az, (f, fl és fll) vezetékeiknek (k) hűtőköpenyük van, melybe a hűtőközeg, az (i) hűtőköpenyekből, egy (m) vezetéken át jut be. Az elgőzölö'gtetett hűtőközeg, az 80 itt szintén egyszeres működésűnek választott gőzgép (q) munkahengere számára egy vezérelt (p) beeresztő szeleppel ellátott (r) vezet éken át, a gőzgépeikbe jut be, melyeket azután egy szintén vezérelt (s) 85 kieresztő szelepen át hagy el, mire a (t) vezetékein át, kondenzálódás után, esetleg egy szivattyú által továbbíítaltva, az (o) légszivattyú (i) hűtőiköpenyébe tér vissza, hoigy a leírt körfolyást újiból meiglkezídje, 90 Az expanziós gép és a gőzgép kettős dugattyúja szintén az összes hengerekre nézve, közös (w) foirgattyútengelyre hat. Az 5. ábra felülnézetben vázlatosan ábrázolja a (b, c, d) és (e) szelepek elrende- 95 'zésót. Itt (s) a szívó vezeték, (f) a sűrített gázvezeték vagy f og y asztóvezieték és (v) kiipuffogó vezeték. A megindító levegővezeték (x)-szel, a megindító szelep pedig (y)-nal Van jelölve. Valamennyi szelep ve- io zérlése a (j) bütykös tengelyről a (zb , zc , zd , ze és z>') bütykök .segélyével történik a már ismertetett módon. Az égési erőgép megindításakor mindaddig nem szabad az (f) fogyasztóvezetékbe sűrített gáizt szál- 10 lítani, amíg a motor teljes sebességgel nem jár. Az üres járás ezen esetére az, (e) szelep, melynek hajtóemelője (e')-mél excentrikusan van ágyazva, az egésiz löket alaitt kipuffogöszelep gyanánt használta tik. Az 11 <u) emelő ekkor egy az, (f) fogyasztóvezetékben lévő, a rajzon fel nem tüntetett légtelenítő szelepet befolyásol, melyein át a kipuffogó gázok a szabadba távozhatnak. A sűrített gáz szállítása céljából való 11 átállításkor ez a légtelenítő szelep elzáródik és az (e) szállítószelep csiak az (5) pontban nyílik ismét meg (1. ábra).
