90215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kalciumkarbid vagy ferrosilicium előállításátra
} ' ' V ' ••• • Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90215. SZÁM. — VH/i. OSZTÁLY. Eljárás kalciumkarbid vagy ferrosilicium előállítására. Gebrüder Siemens & Co. JSerlin-Lichtenbergr. A bejelentés napja 1925. évi junins hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi szeptember hó 19 ike. Kalciumkarbid és ferrosilicium előállítására általában elektromos fényívkemencéket használnak. Ezek a kemencék igen jelentékeny mértékű elektródafo-5 gyasztással járnak és gondos felügyeletet és kiszolgálást igényelnek. Ezzel szemben, a találmány értelmében, kalciumkarbid és ferrosilicium előállítására a közvetlen ellenállás-hevítést használjuk oly módon. 10 hogy az átalakítandó keveréket, pl. mész és kokszkeveréket, elektródák közé ágyazzuk és az áram keresztülbocsátásával he vítjük fel. Ezáltal nem csak igen jelentékeny mér-15 tékben takarékoskodni lehet az elektróda anyaggal, hanem a kiszolgálás is egyszerűbb lesz, energia takarítható meg és általában jelentékenyen tisztább produktumokhoz jutunk. Azonkívül az üzem is 20 tisztább és pl. jóval kevesebb port idéz elő. Hogy a közvetlen ellenállás-hevítés előnyeit teljésen kihasználni lehessen, célszerű úgy eljárni, hogy pl. két szénelek 25 tróda közé hányjuk az átalakítandó keveréket, az elektródákat megvédjük a levegő hozzájutásától és meleg veszteségektől és kellő magasai! való felhányással a reakciókeveréket is biztosítjuk meleg-80 veszteségek ellen. A massza összeolvadása mértékében a kész terméket lecsapolni lehet és mindig új reakciókeveréket lehet bevezetni anélkül, hogy a műveletet megszakítani kellene. Ekkor gyakorlati 35 értelembén csaknem semmi elektródafogyasztás sem következik be ós az üzem rendkívül egyszerű és olcsó lesz. Az elektródák elfedésére célszerűen széndarát használunk. Ez a széndara nem 40 vesz részt a reakcióban és csak igen kis mértékben ég el, mert hőfoka nem lehet elég nagy. Az elektródák, úgyszintén a reakciókeverék védelmére azonban más, gyakorlati értelemben meg nem olvadó anyag is használható. 45 A reakciókeveréknek magánál a reak cióhőfoknál is elegendő vezetőképessége van, hogy az áram keresztülvezetésekor., a reakció megindításához szükséges hőfokot hozza létre. Célszerű azonban, arra 50 a célra, hogy a kemence üzembe helyezésekor gyorsabban és biztosabban jussunk célhoz, a reakciómasszába valamely vezetőt behelyezni, mely az elektródákat egymással összeköti és melyet az áram 5á annyira felmelegít, hogy az azt körülvevő massza reakciója megindulhat. Kü lönösen célszerű olyan vezetőt választani e célra, mely maga is részt vesz a reakcióban és szintén átmegy a megolvasztott 60 folyékony termékbe. A reakció megindu lása után ezen vezető jelenlétére nincs többé szükség. E célra pl. szénrúd használható. A legalkalmasabb azonban olyan ellenállási rúd, mely mészből és szénből 65 áll a chómiai reakciónak megfelelő keve rési arányban. A kemence elrendezése igen különböző lehet. Az elektródák pl. a rekciókeveréb befogadására szolgáló ágy két oldalán 70 lehetnek elrendezve, azonban egymásfelet t is feküdhetnek. Az előbbi elrende zés, mely a grafitáló kemencékéhez hasonló, azzal az előnnyel jár, hogy a reak ciókeverék tetszőlégesen felhányható és 75 a szükséghez képest utána is rakható ós hogy a megolvadt folyékony végtermék könnyen leereszthető. Olyan kemenceelrendezés, aminő példa-
