90210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhydrogének előállítására szilárd tüzelő anyagokból

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 16 áu. A 6 YA 8 KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMT BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90210. SZÁM. — IVll/1. OSZTÁLY. Eljárás szénhydrogének előállítására szilárd tüzelő anyagokból. Wisner Clarence Bell mérnök Cantou Ohió É. A. E. Á. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 6-ika. Északamerikai elsőbbsége 1923. évi janius hó 11-ike. A találmány olyan szilárd anyagoknak hő segélyével való kezelésére vonatkozik, amelyek bontó lepárlásánál folyékony szénhidrogének keletkeznek. A találmány 5 tárgya továbbá eljárás könnyen lepárolható szénfajták előzetes kezelésére a kokszolás előtt. Ha illó szénhidrogéneket tartalmazó anyagokat oxigén teljes vagy majdnem 10 teljes kizárása mellett hevítünk, akkor nagyon bonyolódott vegyi folyamatok lépnek fel, amelyek következtében a kezelés alatt álló anyagoktól teljesen eltérő anyagok keletkeznek. Különösen olyan 15 gőzök keletkeznek, amelyek olajokká sűríthetők, továbbá nedvességhordozó anyagok és nem kondenzálható gázok, amelyekből elnyeletés útján könnyű, folyékony szénhidrogének állíthatók elő. Ezen 20 anyagok termelési hányada és minősége jelentékeny mértékben módosul aszerint, hogy miképen történik a meleg hozzávezetése és minő feltételek mellett alkalmazzuk azt. 25 Előnyösnek bizonyul tüzelőanyagok, például fia, tőzeg, barnaszén és olajpala hevítése folyékony és illó szénhidrogének előállítása céljából, mimellett ezek a visszamaradó anyagoktól elkülöníthetők. 80 A visszamaradó anyagot meddő kőzetnek nevezik. A folyékony és illó szénhidrogéneket azután szintén elkülönítik egymástól. A tüzelőanyagokat ezen célból eddig retortákban kezelték, amelyeket lassan, 85 aránylag magas hőmérsékletre, vagyis 370 C°-nál magasabb hőmérsékletre hevítették. Ha a tüzelőanyagot olyan retortákban kezeljük, amelyeknél a hő behatásának kitett falak között nagy távolság 40 van, akkor a meleg a tüzelőanyagot csak lassan járj«a át, mert a tüzelőanyag rossz melegvezető és mert ezen tüzelőanyagok fajlagos melege kicsi. Az ismertetett körülmény azzal a következménnyel jár, hogy a tüzelőanyag külső rétege arány- 45 lag magas hőmérsékletre melegszik fel, mielőtt ia középső réteghez az illó alkatrészek leadásához kellő melegmennyiség jutna. A beadagolt tüzelőanyag kezelése ennélfogva nem egyenletes és a nagyobb 50 darabok lepárlása tökéletlenül megy végbe, minthogy a nagyobb darabok belső része a következőkben megadott hőmérsékletet nem éri el. A keletkezett szénhidrogének nagy része a külső forró ré- 55 teg mentén vonul tova és ezek a szénhidrogének ily módon szétbontatnak, miáltal nagy százalékmennyiségben nem sűríthető gázok és telítetlen olajok képződnek, amelyek a termék finomításánál 60 veszendőbe mennek. Ez a körülmény a gázgyártás szempontjából kívánatos, de nem előnyös az anyag azon kezelésénél, amelynél folyékony szénhidrogéneket és állandó tüzelőanyagot, például kokszot 65 kívánunk előállítani. Ilyen kezelésnél nagy melegmennyisógekre és hosszú időre van szükség aminek következménye, hogy a berendezés termelési hányada nagyon kicsi, úgyhogy ezek a berendezések 70 egyes különös esetek kivételével a gazdasági követelményeknek nem felelnek meg. A találmány tárgyát tevő eljárásnál a tüzelőanyagokat szintén hő segélyével való kezelésnek vetjük alá, még pedig 75 oly módon, hogy a berendezés termelési hányada emelkedik és egyidejűleg azt az eredményi érjük el, hogy az illó szénhidrogének nagyobb mennyiségben keletkeznek. A találmány tárgyát tevő el- 80