90199. lajstromszámú szabadalom • Többkorongos hajtómű feszűltségkiegyenlítéssel és ugyanazon húzóelem (kötél, lánc) által való körülhurkolással
— 5 kerék pedig a (87) kerékkel kapcsolódik, melyek a (92) és (86) kúpkerekekkel megfelelően szilárdan vannak összekötve; ez utóbbiak a (78) tartón levő (85) fogas-5 kerekek által vannak egymással összekapcsolva. A (94) tengelybe a (28') forgattyúk által bevezetett hajtóerő tehát az áttétel mértékéhez képest itt mindenekelőtt elosztatik a legerősebben megterhelt (90) 10 korongra és a (31, 33, 34) kiegyenlítőmű által összefoglalt, a többi három hajtókorong által képezett csoportra. Miután az áttételi viszony a (91) hajtókorong és a többi hajtókorongok csoportja között kb. 15 7:8, ezt az arányt nem érdemes kifejezésre juttatni az első kiegyenlítőműben, hanem gyakorlatilag teljesen elégséges, ha ehelyett az 1:1 alkalmazzuk. Annak a lehetősége, hogy állandóan 20 egyértelmű igénybevételnél ugyanazon kötél (lánc) által való körülhurkolással dolgozó többkorongos hajtóművek számára az egyes hajtókorongoknak az uv. functió értelmében megnövekedő külön-25 böző kötéltovaviteli képessége teljesen kihasználtassák, a törzsszabadalomban vé: dett kötélfeszültségkiegyenlítőmű alkalmazásánál egyoldalúan kiképezett kiegyenlítőművet szolgáltat. Ilyenformán a 30 meglévő kötéltovaviteli képességet tényleg teljesen ki lehet használni. Tekintet nélkül már most arra, vájjon ilyen egyoldalú kiegyenlítő művek számára kúpkerekeket vagy homlokkerekeket haszná-35 lunk-e, ezzel mindig bizonyos szerkezeti nehézségek vannak összekötve, melyek bizonyos esetekben annak alkalmazását és ezáltal a meglévő kötéltovaviteliképesség teljes kihasználását megakadályoz-40 zák. Jelen találmány célja már most azon esetek számára, amelyekben bármely okból az egyenlő oldalú kiegyenlítőműveket meg akarjuk tartani és ahol ennek foly-45 tán a feszültségnövekedés teljes kihasználása el nem érhető, ezen sajátságnak hátrafelé való kihasználása, hogy ebből más irányban érhessünk el előnyöket. Ily többkorongos hajtóműveknél a kötél szá-50 mára való hornyok tudvalevőleg rendszerint magasabb súrlódási tényezővel bíró anyagokkal, pl. bőrrel, fával, vulkánfiberrel vagy effélével bélelteinek ki, melyek gyorsabb elhasználódásuk folytán üzemi 55 nehézségeket, illetve még üzemzavarokat is előidéznek. A találmány értelmében már most ezen nehézségek, illetve zavarok azáltal csökkentetnek, hogy ilyenféle béléssel mindig csak a kötél felfutása értelmében utoljára körülhurkolt korongot 60 látjuk el, míg a többi korong vaskorong gyanánt kerül alkalmazásra. Miután az utolsó korong veszi fel a legkisebb feszültségű kötelet és miután ennélfogva ezen korong alátámasztási nyomása a leg- 65 kisebb, azon körülmény, hogy éppen a többi, magasabban igénybevett tárcsák számára a kibélelést elhagyjuk, rendkívül fontos szerepet játszik. Azt találtuk ugyanis, hogy a bélésnek 70 megszorítása az utolsó hajtóhoronyra, amikor is bőrt, fát vagy effélét csak itt használunk, egyrészt és az egyes hajtókorongoknak egyenlő oldalú kiegyenlítőművek által való összekapcsolása más- 75 részt kitűnő összeműködést szolgáltat. Az egyenlő oldalú kiegyenlítőművek által az egyes korongok között előállítandó feszültségarány ugyanis éppen megfelel a bőr, fa vagy efféle és a vas súrlódási té- 80 nyezői között fennálló aránynak. A mellékelt rajz 10. ábrája egy, a kötél S alakú hurok által körülhurkolt, három koronggal bíró hajtóművet mutat, míg a 11. ábra ennek kiképzését mutatja alap- 85 rajzban feszültségkiegyenlítésre, mely utóbbi gondolatot itt még egyszer ismertetni kívánjuk. A megterhelt kötél a (66') tengelyen lazán elrendezett (50') átfordítókorongon 90 át felfut az első (77) hajtókorongra, erre visszatér a (66') tengelyen helytállóan elrendezett második (66) hajtókorongra és ezután áttér a harmadik (74) hajtókorongra, hogy végül a (66') tengelyen 95 ugyancsak lazán elrendezett (51') étfordítókorongon és egy átfordító- vagy feszítőgörgőn át visszatérjen a vonalba. Az (59') szíjtárcsa által bevezetett teljes kerületi erő a (60, 61, 63) kiegyenlítőmű 10& által felerészben közvetlenül átadatik a (77) hajtókorongnak, míg a másik fele a (64) tengely segítségével a második, (68, 69, 70) kiegyenlítőműnek adatik át. Ez utóbbi a saját részét fele-felerészben ismét 105 elosztja a (64) hajtókorongra és a kizárólag a mozgás megfordítását előidéző (101') homlokkerék és (66') tengely közvetítésével a második (66) hajtókorongra. Ha most a kötél menetével ellentétes irány- 110 ban haladunk, úgy az l-nek feltételezett előfeszültség a % részben körülhurkolt (74) hajtókorongon, mely bőrből vagy fából való béllést hord, kb. 0.25 súrlódási tényezőnek megfelelően megnöveltetik 115 3-ra. Az ugyancsak V* részben körülhurkolt (66) és (74) h ajtókorongokon, melyek vaskorongok gyanánt hsználtatnak, 0.125
