90190. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kiválóan kelesztő és tartós sajtolt élesztő előállítására

térfogatra hoztuk, a tápanyagoknak már kis mennyisége elégséges ahhoz, hogy a ferment-átcsoportosítást már egész rövid idő alatt előidézze. Az a körülmény, hogy 5 az adalékokat a végleges szeparálásnál vagy lesajtolásnál az élesztőhői újból eltá­volítjuk, lehetővé tesszük, hogy a tápoldat összetételét tág határok között választ­hassuk meg. A hőmérsék és a savasság 10 úgy választandó meg, hogy erjedés ne lép­jen fel s az élesztő sarjadzása is gyakor­latilag teljesen elkerültessék. A kezelés időtartama rendszerint azon időtartamra szorítkozik, mely a tápanyagok jó bekeve-15 résére (pl. mérsékelt szellőzés révén) és az élesztősejtbe való diffundálására szüksé­ges. Lehet természetesen az eljárást úgy is foganatosítani, hogy az élesztőt szeparálás vagy sajtolás révén a létől vagy cefrétől 20 teljesen megszabadítjuk s azután pép­alakba hozva, a jelzett kezelésnek vetjük alá, végül pedig véglegesen szeparáljuk vagy sajtoljuk. Ezen módszer körülmé­nyessége dacára némely esetben ajánlatos -25 lehet (pl. ha a cefrében vagy lében igen felszaparodott a nehezen rezorbálható nit­rogén). Megállapíttatott továbbá azon fontos kö­rülmény is, hogy az élesztőnek a jelen 30 találmány értelmében való kezelésére al­kalmas tápoldatokban a cukrot jó, sőt részben igen fokozott eredménnyel helyet­tesíthetjük olyan anyagok által, melyek bizonyos értelemben közel állnak a szén-35 hydrátokhoz, akár mert azokkal szerkeze­tileg rokonok, akár mert a cukor alkoholos erjedésénél közbenső vagy melléktermé­kek gyanánt képződnek. így pl. jó eredménnyel helyettesíthető e 40 tápoldatokban a cukor elsősorban pyro­szőllősav által. E csoporthoz tartoznak to­vábbá az acetaldehyd, glycerin, boros­tyánkősav, citromsav, tejsav stb. A szén­hydrátokkal szerkezetileg rokon anyagok 45 csoportjából megemlíthetők a glycerinsav, maionsav, almasav, cukorsav stb. Ezen anyagok hatékonysága valószínűleg azon közös sajátságukra vezethető vissza, hogy az élesztő ezen anyagokat legalább rész-50 ben elégés nélkül használhatja önmagá­nak felépítésére; tekintetbe jöhet az is, hogy ezen anyagok a cukoréhoz képest ki­sebb molekulasúlyuk folytán gyorsabban diffundálnak. 55 Cukormentes tápoldatokkal való munka esetén is szükséges, hogy könnyen assimi­lálható nitrogén legyen jelen. E célra min­den ismert nitrogéntartalmú élesztőtáplá­lék használható, mint pl. malátacsira-kivo­nat, kristálytisztára szűrt élesztő-auto- 60 lysatum, asparagin, diastase-nitrogén stb. A találmány értelmében azonban a tápol­dat nitrogéntartalmát gondosan kell meg­szabni, mert hiszen nem az a cél, hogy az élesztő nitrogéntartalmát növeljük, ha- 65 nem az, hogy az élesztő physiologiai álla­potának módosítása céljából olyan viszo­nyokat teremtsünk, mint amilyenek az erjedésnek a zymas-képződésre legked­vezőbb kezdőszakaszaiban uralkodtak, 70 amikor főleg könnyen assimilálható nitro­gén volt jelen. Kitűnt végül az is, hogy e kezelés idő­tartama rendkívül kis koncentrációjú, katalytikusan ható anionok vagy kationok 75 révén lényesen megrövidíthető, ami azért is fontos, mert a találmány értelmében nemcsak a tápoldatban esetleg jelenlevő cukor erjedését akarjuk elkerülni, hanem a sarjadzást is lényegileg teljesen meg 80 akarjuk gátolni. Alkalmas adalékok gya­nánt pl. a következő anyagokból képezett sók jöhetnek tekintetbe: vas, kalcium, mangán, foszforsav, oxálsav, borkősav, jódhidrogén stb. 85 Az élesztő találmány szerinti kezelését meggyorsító adalékok között kiváltságos helyet foglalnak el a magnésiumsók, me­lyek feltűnően kedvező hatásúak. Bizton­sággal megállapíttatott, hogy e hatás a 90 kationnak tulajdonítható. Amíg pl. a magnésium szulfátja, foszfátja vagy lak­tatja lényegileg egyenlő hatásúak, ugyanezen savak más sói, pl. kalcium­foszfát lényegesen gyengébb hatású. 95 Már ismeretes volt ugyan, hogy a ke­lesztőképesség megállapításakor az élesz­tőhöz hozzáadott némely só az eredményt lényegesen megjavíthatja. Erre való te­kintettel ilyen javítószereket helyenként 100 az eladásra kerülő áruhoz, pl. a kifonto­zásnál szoktak keverni, ami azonban nem helyes, mert az adalék hatása a kelesztő­képesség megállapításakor kifejtett hatá­sához képest nem megbízható és elsősor- 105 ban, mert ezáltal az élesztő tartóssága rendkívül szenved. A jelen találmány ke­retében a jelzett célra alkalmas sóknak csak az a rendeltetése, hogy a jelenlétük nélkül is bekövetkező fermentátcsoporto- 110 sítást időbelileg befolyásolják, vagyis lé­nyegesen gyorsítsák. Minthogy e kezelést szeparálás követi, az adalékok az élesztő­mentes lével együtt távoznak, úgyhogy egyrészt nem fejtenek ki a kelesztőképes- 115 séget fokozó hatást, másrészt nem befő-

Next

/
Thumbnails
Contents