90180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges anyagok előállítására

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 16 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90180. SZÁM. — IVll/1. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges anyagok előállítására. Dr. Lilienfeld León vegyész Wien. A bejelentés napja 1925. évi március hó 23-ika. Ausztriai elsőbbsége 1924. évi április hó 4-ike. Olyan eljárás hiánya, mely lehetővé tenné, hogy a cellulósa-származékoknak vizes folyadékokban való oldatait, egy­szerű szárítással vagy felmelegítéssel vagy 5 gőzöléssel olyan vízben oldhatatlan ter­mékké dolgozzunk fel. melyek, anélkül, hogy kimosatnának, minőségükben és kül­sejükben, az idők folyamán semmit sem szenvednek, a mesterséges anyagok tech-10 inkájában kellemetlenül érezhető. Azt a megfigyelést tette feltaláló, hogy vizes oldatok egyszerű megszárításával átlásztó, fényes és hajlékony olyan mes­terséges anyagokat lehet előállítani, me-15 lyek kristallisációk vagy kiválások foly­tán, idővé! -ern lesznek rossz külsejűek vagy hasznavehetetlenek, ha kiindulási anyagokul azokat a termékeket használ­juk, melyeket akkor kapunk, ha valamely 20 ínono-halogén-zsírsavat valamely cellu­lósa-xanthogén-savra, ill. cellulósa-xant­hogénátokra (viskósára) hatni engedünk. Keletkezési módjuk és viselkedésük szerint ezek a termékek, melyek például 25 a 90645. számú szabadalomban ismer­tetett eljárásokkal állíthatók elő, cellu­lósa-xanthogén-zsíraavak (cellulósa-thion­thiol-earbon-hdroxy-paraffin-mono-carbon­savak), &Z3.Z olyan vegyületek, melyek 80 zsírsavakból vezetődnek le, egy szén­hez kötött hydrogén-atomnak valamely eelulósa-xianthogén-zsírsiav maradványá­val való helyettesítésével és pedig te­kintet nélkül arra, hogy a cellulósa-85 xanthogén savnak cellulósa-komponense maga a cellulósa-e vagy a cellulósának valamely átalakulási terméke vagy szár­mazéka. A jelen eljárás kiindulási anya­gait ezért, az alábbiakban, állandóan cel-40 lulósa-xanthogén-zsírsavaknak fogjuk ne­vezni, mely kifejezéssel ezen vegyületek sóit, főleg alkáli-sóit is kívánjuk megje­lölni. Az eljárás abból áll, hogy valamely cel­lulósa-xanthogén-zsírsavat pl. cellulósa- 45 xanthogén-ecetsavat, vagy ilyennek vala­mely sóját, pl. valamely alkáli-sóját, csu­pán vízben (amennyiben az anyag vízben oldódik) vagy valamely alkalmas folyé­kony vagy illó szervetlen vagy szerves bá- 50 zisnak (pl. ammóniáknak, vagy az alifás vagy aromás sor valamely primár, sekun­dar vagy térti ár aminjának vagy valamely több értékű aminnak vagy valamely acyc­likus vagy cyclikus strukturája quaternár 55 bázisnak vagy a guanidin-csoport vala­mely testének vagy a pyridin-csoport va­lamely testének vagy a chinolin-csoport valamely testének) vizes oldatában felold­juk és ezen oldatnak vagy pépnek magá- 60 ban vagy valamely kólóiddal vagy vala­mely puhító szerrel vagy valamely töltő anyaggal vagy festőanyaggal vagy pig­menttel keverékben a kívánt mesterséges anyag alakját adjuk és a kapott termé- 65 ket megszárítjuk. Ilyen bázisoknak már rendkívül hígított oldatai is elegendők arra, hogy cellulósa-xanthogén-zsirsava­kat, pl. cellulósa-xanthogén-eset-savat fel­oldjanak. Példaképen megemlítjük, hogy 70 0,01—0,05%-os ammoniák-oldat vagy ani­linnak %—K>%-os oldata is már használ­ható oldószer. Nem helyettesített ammo­niák-hydrogén-atomokkal bíró bázisoknál sok esetben óvakodni kell a bázis-oldatúl 75 nagymértékű koncentrációjától, mert a cellulósa-xanthogén-zsírsavaknak ilyen bá­zisok erősebb oldataiban való oldatai, ezen oldatok koncentráció-foka szerint, koráb­ban vagy későbben gelatinálódniak vagy 80

Next

/
Thumbnails
Contents