90166. lajstromszámú szabadalom • Forgó mozgást egyenees lengő mozgássá átalakító szerkezet

melynek alsó oldalán hasonló (21') nehezékeket alkalmazunk. A fent ismertetett szerkezetet (26) és (27) tartók révén erősítjük a szitakeretre. 5 A (7) tengely a karmantyús (30) szíjdobot hordja, melyet a (32) dobokon veze tett (31) szíj a (35) mótor (34) tengelyének (33) szíjdobjáról hajt. A gép (39) alapkeretére mereven van 10 szerelve és (40, 41) támaszok révén biztosítva a (38) oszlop, mely a (32) vezetődobokat hordja. A szitakeretet lejtős helyzetben tartják a rugalmas (43, 44) karok, melyek helyett azonban más oly 15 szerveket is alkalmazhatunk, melyek a keretnek az állványhoz képest való hosszirányú idestova mozgását megengedik. A karok elég vékonyak ahhoz, hogy a keret hosszirányú mozgását megenged-20 jék, de viszont annyira szélesek, hogy elbírják a keret súlyát. Ellenben nincsen szükség az oldalirányú mozgást gátló szervekre. A nehezékes kerekek működését az 5—8. ábrákból érthetjük meg. Ha 25 a (7) tengelyt a (30) szíjdob és (31) szíj révén forgatjuk, a (8) és (9) kerekek egymással ellentétes irányban fognak forogni. Bármily irányú is a forgás, az eredmény azonos. Ha a rajzon nyilakkal 30 jelzett forgásirányt tételezzük fel s az 5. ábrát szemléljük, nyilvánvaló, hogy a kerekek ezen helyzetében a nehezékek által létesített eredő centrifugális erők, melyeket a kis nyilak jeleznek, egymást telje-35 sen egyensúlyozzák, úgyhogy a szitakeret normális nyugalmi helyzetét foglalhatja el. A 6. ábrabeli helyzetben mindkét kerék nehezéke azonos irányban fog hatni, a keret tehát a kis nyilak irá-40 nyában fog kilendíttetni. A 7. ábrabeli helyzetben a nehezékek által kifejteti erők egymást megint ellensúlyozzák, úgy bogy a keret megint visszatérhet a nyu galmi helyzetbe. A 8. ábrabeli helyzet el •45 értekor a nehezékek együttesen hatnak a 6. ábrával ellentétes irányban, úgyhogy a keret immár az előbbivel ellentétes irányba fog kilendíttetni. A következő negyedfordulat a részeket az 5. ábrabeli 50 helyzetbe viszi vissza. A nehezékes kerekek egy teljes körülfordulása tehát a rázókészüléknek és a keretnek egy teljes idestova lengését eredményezi. E lengés egyenes vonalban oldalmozgás nélkül fog bb végbemenni, úgyhogy a mozgatandó részek hatékonyan lengettetnek, anélkül, hogy számottevő zaj lépne fel, vagy a hordozó szervekre fölösleges rezgések vitetnének át. A legjobb hatásfok elérésére és a zavartalan működés biztosítá- 60 sára a kerekeket egymáshoz képest úgy kell elrendezni, hogy a nehezékek centrifugális súlypontjain átfektetett sugarak a nyugalmi helyzetben egyetlen vonalba essenek, a kerekek 90°-nyi elforgatása 65 után pedig egymással párhuzamosak legyenek. Nem szükséges, hogy a kerekek maguk legyenek nehezékkel ellátva, a működtető nehezékeket közös síkban egyforma sugaruk körökben forgó karok is 70 hordhatják. Nem szükséges továbbá, hogy a rotorok vagy kerekek közvetlenül kapcsolódjanak, hacsak közös síkban egyforma sebességgel tetszés szerinti áttétel révén hajttatnak meg. A találmány ke 75 rétén belül több egyéb módosítás is lehetséges. Megjegyzendő, hogy az ismertetett rezgető készüléknek a rezgetendő berendezéshez képest elfoglalt viszonyos helyzete be- 80 íolyásolja azt az irányt, amelyben aa utóbbinak idestova lengő mozgása fog végbemenni. Noha a találmány tárgyának főcélja egyenesvonalú rezgőmozgások létesítése, nyilvánvaló, hogy a róto- 85 rok síilyviszonyainak módosítása révén a készülék lengőmozgásának egyenlőtlen erőt és többé-kevésbbé keringő irányt is adhatunk. Az (1) tokot célszerűen kenőolajjal tölt- 90 lietjük meg. Szabadalmi igények: 1. Forgómozgást lengőmozgássá átalakító szerkezet, jellemezve közös síkban egyforma sebességgel forgó elemek 95 által, melyek nehezékeinek centrifugális központjai az elemek forgási síkjában vannak. 2. Az 1. alatti készülék kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a nehezékek JQO az elemek külső határfelületén belül foglalnak helyet. 3. Az 1. alatti készülék kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az elemeken a vízszintes osztósíkhoz képest a nehe- 105 zékek elosztása alul és felül egyenlő. 4. Forgómozgást lengőmozgássá átalakító szerkezet, jellemezve egy keretben közös centrális síkokkal elrendezett egyforma sebességgel forgatható össze- 110 működő fogaskerekek által, melyek mindegyike a keretre egyforma len-v getö hatást kifejtő nehezékes szektorral bír, melynek hatása a kerékre alul és felül felerősíhető járulékos nehézé- 115