90154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet egy áramkör változtatható elektromos viszonyainak szabályozására
— 212 — elektródák áramát a (23) transzformátor szekundártekercse szolgáltatja, melynek primártekercsét a (10, 11) fővezetékek a (26) impedancia-készülékkel sorba kap-5 csolt (24, 25) vezetékek révén táplálják. Az 1. ábra szerint a (24, 25) veztékek közvetlenül a (10, 11) fővezetékekhez, a 2. ábra szerint a (12, 13) kathodavezetékekhez vannak kapcsolva. Ez utóbbi esetben a (20) 10 transzformátor és kapcsolt részei kathodpotenciállal bírnak és ennek megfelelően a (10, 11) fővezetékektől a (14) transzformátor révén vannak elkülönítve. A (17) készülék (18) kathodájának hő-15 mérséke a (23) transzformátor által szolgáltatott, anódfeszültséghez viszonyítva úgy van beállítva, hogy telítési áramot kapjunk. Más szavakkal, az alkalmazott feszültséget és a kathodahőmérséket úgy 20 szabjuk meg, hogy lényegileg az összes létesített elektronok a kathodáról az anódára vitessenek. A kathodahőmérsék ezen beállítását azáltal érhetjük el, hogy kellően arányosítjuk a (20) transzformátor 25 szekundárjének feszültségét a (18) kathoda ellenállásához. Ha a Röntgencső elektronáramának erőssége a megszabott érték alá vagy fölé változik, a (18) szál fűtőáramának megfe:80 lelő változása nagyított változást idéz elő a (19) anódára irányuló téráriamban. Telítés esetén Richardson képlete szerint változik az izzó kathodáról kiinduló áram: I = a./T 35 f(I) az áramerősség; (T) a kathoda absolut hőmérséke, (a) és (b) állandók, míg (e) a természetes logaritmusok alapszáma]. E képlet értelmében az elektronáram a hőmérsékkel és ennek megfelelően a fűtő-40 árammal erősen változik. A fűtőáram 10%-os emelkedése a csövön át haladó téráramot akár 300%-kal is fokozhatja. A (10, 11) fővezetékekről elvezetett áram ilyen nagymérvű változtatása megfele-45 lően nagy feszültségesést okoz a (26) impedanciakészülékben, mely reaktanciából. vagy hidrogénben elrendezett vashuzalballasztból állhat. Az ennek folytán a (14) transzformátor primái'jének pólusain fel-50 lépő feszültségcsökkenés csökkenni a kathoda fűtőáramának feszültségét és ezáltal a (2) készülék kathodahőfokát. Viszont, a Röntgencső áramának csökkenése csökkenti a (17) készülék áramvivő-képességét 65 s ezáltal a (26) impedancián át haladó áramot, csökkenti tehát itt a feszültségesést és fokozza a Röntgencső kathodahőfokát. Minthogy ilyen módon az áram növekedésével vagy csökkenésével szemben a Röntgencső kathodhőfokának megfelelő váltó- 60 zása lép fel, az áram az előre megszabott értéktől számottevő mérvben nem térhet el. A 3. ábrabeli rendszer bizonyos előnyökkel bír, ha a táplálóáram feszültsége nagy 65 változásoknak van alávetve. Így pl. egyetlen beszabályozás szükséges, hogy igen. különböző Röntgencsőterhelések szabályozását elérhessük. Ezen rendszerben második (30) elektronszabályzót alkalmazunk, 70 melynek (31, 32) főáramköre a (23) transzformátor szekundárjén keresztül a (17) készülékkel párhuzamosan van kapcsolva. A második (30) cső (33, 34) kathodafűtő áramkörét a (35) transzformátoron keresz- 75 tül a (36, 37) inpedanciákkal sorba kapcsolt (10, 11) fővezetékek táplálják. A (10, 11) fővezetékek feszültségének növekedésekor emelkedik a (30) cső kathodafűtő áramának feszültsége s ezáltal sokszorosí- 80 tott mérvben növeli a téráramot, mely a (10, 11) vezetékekről vonatván el, a (36), (37) impedanciákban növeli a feszültségesést és ezáltal a (14) transzformátor által a (2) Röntgencső kathodájának fűtésére 85 elvont áram feszültségét csökkenti. A (36) impedancia nagysága a (30) cső kathodafűtő árama feszültségváltozásaihoz képest úgy van megválasztva, hogy a hőmérsék és ennek folytán az elektron- (vagy tér-) 90 áram elegendőképen változzék ahhoz, hogy oly járulékos potenciálesés létesüljön, hogy a (38, 39) vezetékek pólusain a feszültség lényegileg állandó maradna, ha a Röntgencső belső változásai nem okozná- 95 nak változásokat a (17) készülék áramában. Ha a (2) Röntgencsőben belső változások lépnek fel, pl. az anódból vagy más fémrészből fejlődő gáz, vagy a kathoda vénii- 100 lése folytán, a Röntgencső téráramának ilyenkor fellépő változása a (17) készülék áramkapacitását módosítja s ezáltal a kathoda hőmérsék megfelelő javító változását idézi elő, úgyhogy az áram újból az 105 eredeti kívánt értéket fogja elérni. A Röntgencső áramának határolására (40) ellenállás szolgálhat. Minthogy a Röntgencsőhöz hasonló készülékekben a téráram aránylag csekély no s a feszültség igen nagy, a (20) transzformátorban a primar és szekundár tekercsek között nagy áttételnek kell lennie, hogy ezen alacsony erejű nagyfeszültségű áram a szálfűtésre alkalmas nagyobb erejű ki- 115 sebb feszültségű árammá alakíttassék. A
