90145. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyszámú mikroskopikusan kis pórusokkal bíró kaucsuk előállítására

Megjelent 193 9ÍÍO. évi augusztus lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI tS^BS SZAMAI)ALMI RIRrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90145. SZÁM. — XT/l). OSZTÁLY. Eljárás nagyszámú mikroskopikusan kis pórusokkal bíró kaucsuk előállítására. Dl*. Beckniann Hermáim mérnök Berliu-Zehlendorf. A bejelentés napja 1925. évi julius hó S-ika. Eddig likacsos kaucsukot csak szabad szemmel látható nagyságú pórusokkal tudtak gyártani; az ilyen kaucsuk szivacs gyanánt bevált ugyan, de elektrolytikus 5 diafragma vagy íinom csapadékot visszatartani képes szűrő gyanánt nem. A találmány lehetővé teszi az utóbb említett célokra alkalmas, mikroskópikus kicsinységű pórusokkal bíró kaucsuk előállítását. 10 A találmány értelmében kaucsuktejet homogén összeálló szilárd kocsonyává alakítunk s ezt nedvesen vulkanizájuk. Minthogy eközben a kocsonya a kaucsuktej egész víztartalmát legfinomabb elosztás-15 ban tartja magában s a vulkanizálás alkalmával az egyes kaucsukrészeeskék öszszefüggése nem lazul, de sőt erősödik, oly test létesül, melyet a szárítás után mikroskópikusan kis pórusok nagy száma jár át. 20 Természetesen nem szabad a kaucsuktejhez vagy a kocsonyához olyan anyagokat adni, melyek a gyártás közben gázokat vagy gőzöket fejlesztenek, mert ezáltal nagyobb pórusok keletkeznének. 25 A nedves vulkanizálás tetszés szerinti, magában véve ismert módon végezhetjük pl. azáltal, hogy a kocsonyát, melyhez megmerevedése előtt finoman elosztott ként vagy más vulkanizáló anyagot ke-80 vertünk, vízben vagy gőzben felhevítjük, vagy vulkanizálószer előzetes hozzákeverése nélkül váltakozva kénhydrogén és kénessav hatásának vetjük alá. A kaucsuktejet bizonyos sók, pl. mag-85 nésium- vagy más földalkali-sók oldatának hozzákeverése révén alakítjuk át az eljárásban használható kocsonyává. A még folyékony keveréket formákba öntjük, amelyekben a sóoldat neme és töménysége ós a hőmérséklet szerint előbb- 40 utóbb kocsonyává dermed (leköt). Ha a kaucsuktejhez egyszerűen folyékony savat adnánk, nem keletkezne ilyen kocsonya, a kaucsuk össze nem függő csomók alakjában, válna ki. Lehet azonban a ko- 45 csonya létesítésére savakat is használni, ha ugyanis gáz- vagy gőzalakban hagyjuk a kaucsuktejre hatni; ha a behatás a kaucsuktej felületén megy végbe, néhány perc multán vékony bőr keletkezik a 50 tejen, mely bőr a savgőzök további behatására folytonosan vastagodik, amíg végül a kaucsuktej egész tömege át nem alakult kocsonyává. Különösen jól vált be e célra a kénes sav gázalakban; ilyen 55 alakban más ismert koagulálószert is használhatunk. Természetes hogy ilyenkor is a kaucsuktejet a lekötés előtt alkalmas formákba kell önteni. Lehet azonban a savakat és egyéb 60 koaguláló szereket folyékonyan is alkalmazni a kocsonya létesítésére, ha előzetesen a kaucsuktejet olyan anyagokkal kevertük, melyek azt sűrű, de össze nem függő és rugalmatlan, tehát kenhető 65 péppé alakítják (sűrítik). Ezt a pépet alkalmas formákba töltve a folyékony sav stb. hatásának tesszük ki, mire az leköt és szilárd összefüggő kocsonyává alakul. Ennek az eljárásnak az előbbivel szemben 70 az az előnye, hogy a sűrű pépes tejben a kén ós egyéb szilárd vulkanizáló anyagok állandóan egyenletesen maradnak elosztva s a pépet mechanikus úton pl. hengerlés vagy gyenge sajtolás révén tetszés 75 szerinti alakra lehet hozni. A kezelés megkönnyítésére ajánlatos a pépet valamilyen alzatra felvinni, amelyről a lekö-