90118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet több ismert variansból álló függvény ezn variansok egyikére vonatkoztatott értékének meghatározására

Megjelent 94 í>.'!().

évi augusztus hó 16-án

. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90118. SZÁM. — VII/c. OSZTÁLY. Eljárás és szerkezet több ismert variansból álló függvény ezen variansok egyikére vonatkoztatott értékének meghatározására. Schiske Rudolf gyárigazgató Wien. A bejelentés napja 1922. évi március hó 26-ika. A jelen találmány által megoldott feladat egy példaként választott esetben egy automobil kilométerenkénti benzinfogyasztásának, illetőleg a benzinliteren-5 ként befutott kilométerek számának önműködő meghatározása. Ezen példaként választott estben két ismert variáns hányadosa határozandó meg. A találmány értelmében a hányadost 10 egy oly készülék segélyével képezzük, amely közvetlenül megadja a két variáns (a választott példában a benzinfogyasztás és a kilométerek) logaritmusait, amelyek különbsége egyúttal a két variáns 15 hányadosának logaritmusa. Az eddigelé használatos és csupán egyegy variáns értékét mérő készülékek, pl. benzinórák ezen értékeket általában valamely lineáris beosztású skálán tüntetik 20 fel, amelynek beosztását kísérletileg állapítják meg és épen ezért ezen készülékek nem kapcsolhatók pl. közvetlenül egy logarléccel. Ennek oka abban van, hogy a benzinóra skálája szükségképen más tör-25 vény szerinti beosztással bír, mint a logarlécé. A találmány értelmében a mérőkészülékek skálájának minden egyes értékéhez meghatározzuk az illető érték logaritmu-30 sát, amelyet a skálára felvive általában egy logaritmikus görbét kapunk. így körskála esetén a sugarakra felvitt értékek végpontjai egy spirálison feküsznek. Lényegtelen, hogy a logaritmusok szám-35 beli értékeit a kör skála kerületétől, vagy a középponttól visszük-e fel a sugarakra, lényeges azonban, hogy a két mérendő variáns ezen görbéit ugyanazon módon képezzük. Ha e görbéket pl. egymásra fektetjük, 40 úgy valamely egyenessel képzett metszőpontjaik a görbék egymáshoz való helyzetétől függően egymáshoz közelebb, vagy egymástól távolabb fognak feküdni. Két ily metszéspont egymástól való lineáris 45 távolsága a jelen esetben a keresett hányados logaritmusa. Míg tehát eddigelé lehetséges volt valamely készüléken a pillanatnyi óránkénti sebességet és egy másik készüléken 50 a pillanatnyi (de ugyancsak egy órára vonatkoztatott) benzinfogyasztást leolvasni, úgy a találmány szerinti készülék e két érték pontos viszonyát mutatja. Ezáltal módunkban van állandóan ellen- 55 őrizni azt, hogy a leggazdaságosabb sebességet betartjuk-e, illetőleg ezt a sebességet mindenkor beállíthatjuk azáltal, hogy a mindenkori sebességet növeljük vagy csökkentjük, mindaddig, míg a ké- 60 szülék a literenként befutott kilométerek maximumát, illetőleg a kilométerenként fogyasztott benzinliterek minimumát nem mutatja. Ekként mint világos, módunkban van a 65 legelőnyösebb sebesség mellett a jármű működési sugarát, tekintettel az adott tüzelőanyag mennyiségére, a lehető legnagyobb mértékben megnövelni, vagyis minimális tüzelőanyagfogyasztással a leg- 70 nagyobb kilométerszámot befutni. A találmány értelmében két oly készülék fenti módon való kapcsolása által, amelyek közül az egyik a gép teljesítményét, a másik az óránkénti tüzelőanyag- 75 fogyasztást mutatja, a pillanatnyi lóerőkénti fogyasztást mérhetjük. Az eddigi példákban valamely hánya-