90089. lajstromszámú szabadalom • Erős árammal üzemben tartott jelző berendezés

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90089. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. Erős árammal üzemben tartott jelző berendezés. Oscar Schöppe cég Leipzig. A bejelentés napja 1925. évi február hó 5-ike. Ismeretesek olyan jelző berendezések, amelyeknél az egész működési körzetre kiterjedő vezetékhálózatot kell elrendezni, mimellett azonban ezen berendezések míi-5 ködtetésére csak nagyon ritkán van szükség. Ide tartoznak például az önműködő tűzjelző berendezések, amelyek jeladó készülékek gyanánt kiképezett tulajdonképpeni tűzjelző készülékekből és jelző szekl-0 rényből állanak, amely jelvevő és jelző készülék gyanánt van kiképezve. Jeladó készülékeket az összes helyiségekben kell elrendezni, mert minden helyiségben meg van annak a lehetős!ég]e, hogy tűz kefetkez,j zék. Jelvevő ké&züüéket azonban, csak egy központosán fekvő helyen rendeznek el. Minthogy a jeladó készülékeket jelvevő készülékkel vezetékek útján össze kell kötni, ennélfogva vezetékhálózat képződik, ) amely a berendezés összes helyiségein végigvonul és ezen oknál fogva nagyon költséges, úgyhogy ilyen berendezések létesítése a legtöbb esetben a költségek nagysága miatt elmarad. > A találmány értelmében a vezetékhálózat fektetése azáltal mellőzhető, hogy a jelző berendezés vezetékei gyanánt az erősáramú világító berendezés vezetékeit használjuk, amelyek a legtöbb helyiségben meg 1 vannak és amelyek központosán fekvő helyhez, főelosztó vagy biztosító táblához vezetnek. Az illető világítási áramkörben az említett célból a kiolvadó biztosítók helyett vagy azok előtt ismeretes szerke-i zetű maximaikapcsolókat ismeretes módon iktatunk az áramkörbe. A tekintetbe jövő helyiségekben ezenkívül a rendes üzem számára szolgáló áramkapcsolókon kívül még külön érintkezőket, készülékeket vagy más segédeszközöket olyképpen kapcsolunk az erősáramú vezetékekhez, hogy ezen érintkezők, készülékek vagy más segédeszközök működtetésénél olyan áramerősség lép fel, hogy az alkalmazott maximálkapcsolók működésbe jönnek. 45 A mellékeit rajzon a találmány tárgyát tevő berendezés egy kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az ismeretes szerkezetű (I, II, III, IV) maximaikapcsolók a rajzon vázlatosan 50 olyképpen vannak feltüntetve, hogy az (a) emeltyű két (b, c) érintkezőt áthidal cs ezen helyzetében azt az (e) emeltyű (d) orra megtartja. Az (f) rúgó az (e) emeltyű (d) orrát állandóan lefelé húzza, míg a 55. (g) rúgó az (a) emeltyűt a (b, c) érintkezőktől eltávolítani törekszik. Ha a (h) tekercsen a rendes áramtól eltérő áram folyik keresztül, akkor a vasból való (e; emeltyűt vonzza és a (d) orr az (a) emel-' 60 tyűt elereszti, úgyhogy a (g) rúgó az (a) emeltyűt a (b, c) érintkezőktől eltávolítja. Az (a) emeltyű álltai eddig zárt áramkör tehát árammientessé válik. Az ismeretes szerkezetű maximaikapcsolók vagy úgy- 65 nevezett önműködő biztosítók ismeretes mó. dőn olyan érintkezőkkel vannak fel'sze-' relve, amelyek amikor a kapcsoló vagy biztosító működésbe jön, jeladás vagy haisonló célból egy vagy több áramkört zár- 70 11 ak vagy megszakítanak. A mellékeit rajzon feltüntetett kiviteli alaknál például az (a) horgolny leesésnél két (i, k) érintkezőt áthidal, miáltal a (V) telep áramkörébe iktatott (VI) riasztó 75 csengő megszólal, A rajz szerint a (III) kapcsoló van ezen munkahelyzetben. Az egyes említett kapcsolókhoz tartozó áramikörökbe (VII) és (VIII) érintkezők varinak iktatva. A (VII) érintkezőik kézzel 80