90053. lajstromszámú szabadalom • Hangvisszaadó készülék

tudóját mutatja; a diafragma alaprezonanciapontja kb. 500 freqpenciánál van, ami a szokásos hang frequenciaterjedelmének közepe táján van. A (B) görbe or-5 dinátáinak megállapításánál feltételeztük, hogy a diafragmára alkalmazott rezgetöerö a feltüntetett összes frequenciáknál állandó. A (C) görbe olyan diafragma rezgési 10 amplitúdóját mutatja, melynek alaprezonanciapontja alacsonyabb, mint a legalsó fontos hangfrequencia. Ha tompító vagy visszavivő erő nem hat (vagyis tisztán tehetetlenségi befolyás esetén) a 15 diafragma rezgési amplitúdóját jelző görbe teljesen egybeesik az (A) görbével. Minthogy a tompítás a görbét a rezonanciapont szomszédságában süllyeszteni igyekszik, míg a visszavivő erő a görbét 20 (A) fölé igyekszik emelni, a tompítás és a visszavivő erő beszabályozása révén elérhetjük, hogy a működési terjedelemben a diafragma amplitúdójának görbéje igen megközelítse az (A) görbét. Az (A) és (B) 25 görbék összehasonlításából nyilvánvaló, hogy minden olyan diafragma, melynek alaprezonanciapontja a működési terjedelemre esik, olyan frequenciáknál, melyek lényegesen alacsonyabbak annál, 30 amelynél a rezonancia lép fel, igen kevés hangot fognak adni azon hangmennyiséghez képest, amely a rezonanciaponton, vagy a rezonanciapont fölötti pontokon sugároztatik ki. 85 Ha tehát olyan kis diafragmájú hangosítót kell szerkesztenünk, mely a mély hangokat kellő viszonyban sugározza, a diafragmamozgásnak vagy tisztán tehetetlenség révén vezéreltnek kell lennie, 40 vagy ha van is valamilyen rugalmas visszavivő erő ennek a diafragma tömegéhez képest oly kicsinynek kell lennie, hogy a rezonancia alacsonyabb frequenciánál lépjen fel, mint a fontos hang-45 frequenciák bármelyike. Ezen követelménynek azáltal tehetünk eleget, hogy a diafragmát súlyosra vagy a visszavivő erőt kicsinyre szabjuk meg. Ha a diafragma súlyos, a készülék érzékenysége igen 50 csökken. Ennek folytán kis vissza vivőerővel kell dolgozni. Ha a szokásos elektromágneses működtetést alkalmaznók, melynél egy vasfegyverzet egy vagy több polarizált elektromágnes pólusainak kö-55 zelében rezeg, lehetetlen lenne kis visszavivőerőt használni, mert erős, rugalmas visszavivő erő szükséges ahhoz, hogy a fegyverzetnek a póluscsúcsokhoz való tapadását meggátoljuk. A 2. ábra (A) görbéje két póluscsúcs 60 közötti vasfegyverzet alkalmazása esetén mutatja a mágneses vonzás mérvét, mely a fegyverzetet normális helyzetéből mindkét irányban kivinni igyekszik. A (B) görbe jelzi azon minimális rugalmas 65 erőt, mely a fegyverzetnek a pólusokhoz való tapadását meggátolja. A (C) görbe jelzi az eredőerőt, mely a fegyverzetet közbenső helyzetében tartja. A (C) görbének lejtése az axis keresztezésénél, to- 70 vábbá a fegyverzet és diafragma tömege szabják meg az alaprezonancia frequeneiáját. A görbék összehasonlításából látható, hogy a (C) görbe majdnem olyan meredek, mint a (B) görbe. Vagyis más 75 szavakkal, noha a mágneses vonzás a rezonanciafrequenciát csökkenteni igyekszik e hatás másodrendű fontosságú és gyakorlatilag nem lehet igen alacsony rezonanciafrequenciát elérni azáltal, 80 hogy a mágneses vonzással egyensúlyozt zuk a rugalmas visszavivőerőt. Kis visszavivőerőkkel való működtetést olyan typusú elektromágneses meghajtás tesz lehetővé, melyben egy állandó mág- 85 neses mezőben egy tekercset hozunk mozgásba. Hangosítók szerkesztéséhez ez a typus a legmegfelelőbb. A meghajtás ezen neménél a rezgést okozó alternáló erőnkívül nincs más erő, mely a diafragmát kö- 90 zéphelyzetéből kimozgatni igyekezne s nem kell más gátló vagy rugalmas viszszavivőerő, mint ami a diafragma súlyának hordozására szükséges. Ennek folytán tetszés szerinti alacsonyságú frequen- 95 ciánál szabhatjuk meg az alaprezonanciapontot; így pl. 20—40 frequenciánál és az egész hasznos működési terjedelemben a diafragma mozgását egyszerűen a diafragma tehetetlensége és az alkalma- 10( zott rezgetőerő révén szabhatjuk meg. mely utóbbi a hanglétesítette árammal arányos. A 3. ábrában feltüntetett foganatosítási példa a fent ismertetett elveket valósítja 10í meg. E készülék fő részei az (1) diafragma és a (2) mozgó tekercs, mely a két koncentrikus (3) és (4) pólusdarab közötti légrésben van felfüggesztve. A (3) és (4) pólusdarabok permanens mágnes pólusai le- 11( hetnek, vagy lehet a mágneses mezőt a belső pólusdarabot körülfogó (5) gerjesztőtekercsbe táplált árammal létesíteni. A (2) tekercshez erősített (6) gyűrű az (1) diafragmához van erősítve. A külső (4) llí pólusdarabra a merev (7) hordozógyűrű van szerelve. A (7) gyűrűhöz és az (1) diafragma kerületéhez a kaucsukból vagy