90031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulozavegyületek előállítására
Megjelent 193Q. évi augusztus hó 125 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 90031. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás cellulósavegyületek előállítására. Dr. Lilienfeld Leon vegyész Wien. A bejelentés napja 1925. évi március hó 23-ika. Ausztriai elsőbbsége 1924. évi április hó 4-ike. Azt a találta a feltaláló, hogy új, technikai szempontból értékes cellulósavegyületek keletkeznek, ha cellulósa-xanthogénsavakra, ill. cellulósa-xanthogénátokra 5 mono-halogón-zsírsavakat engedünk hatni. A cellulósa-származékok ekkor keletkező, eddigelé ismeretlen osztályának képviselői, tulajdonságaik szerinti, több fajtára oszlanak. Szemléltető példa gyanánt 10 alább az új cellulósa-vegyületek három kategóriáját fogjuk ismertetni oldhatósági viszonyaik tekintetében. Az elsőhöz azok a testek tartoznak, melyek, főleg szabad állapotban, vízben, 15 nevezetesen meleg vagy hideg vízben oldhatók. Vizes oldataik, beszáradáskor, fényes, átlátszó rétegeket vagy hártyákat hagynak vissza, melyek szoba-hőmérsékű vízben oldhatatlanok vagy alig oldhatók. 20 Az első fajtát jellemző, vízben való oldhatóság a második fajtánál nincs meg. Közös azonban mindkettőnél képviselőiknek az ammóniák vizes oldataiban és az alifás és aromás sor számos szerves bázi-25 sának vizes oldataiban való oldhatósága. Ezen oldószereknek feltűnően gyenge oldatai (pl. 0.01—0.02%-os ammóniák-oldat vagy 'A—%%-os anilin-oldat) elegendők már arra, hogy az első és második kate-30 gória legtöbb képviselőjét oldatba vigye. Az ilyen oldatok azután fényes, átlátszó rétegekké vagy hártyákká száradnak be, melyek vízben oldhatatlanok. Az első és második csoport képviselői-85 nek további tulajdonsága hígított alkálioldatokban való oldhatóságuk. Némelyeknél egészen a harmadik tizedes helyen álló százalékos maró-nátron-tartalmú nátronlúgban való oldhatóságig terjed az. A harmadik kategóriához azok a cellu- 40 lósa-származékok tartoznak, melyek vízben vagy ammóniáknak vagy szerves bázisoknak vizes oldataiban oldhatatlanok vagy csak kis mértékben oldhatók, vizes alkáliákban azonban oldhatók. Ilyen old a- 45 taikból, alkalmas kicsapató szerekkel, mint savakkal, sókkal, savanyú sókkal, alkoholokkal vagy effélékkel, elkülöníthetők. Ha oldataikat, finom nyílásokon vagy hasítékokon keresztül, alkalmas kicsapó 50 fürdőbe fecskendezzük ki, akkor azok szálakká vagy hártyákká merevednek meg, melyek, kimosásuk és megszáradásuk után, fényesek és átlátszóak lesznek. A jelen találmány a kolloidok chemiájá- 55 ban ós technikájában régóta kellemetlenül érezhető hézagot tölt ki, amennyiben azok számára olyan új emulsoidot szolgáltat, melynek vízben vagy illó vagy folyékony oldószerek vizes oldataiban 60 való oldatai tiszta, fényes, hajlékony rétegekké száradnak be, melyek, már a szárítás művelete folytán vagy egyszerű utánmelegítéssel, vízben oldhatatlanokká lesznek, anélkül, hogy ekkor melléktermékek 65 vagy tisztátlanságok kiválása vagy kikristályosodása folytán, zavarosakká vagy rossz kiilsejüekké válnának. Ezek a tulajdonságok a jelen találmány szerint előállított új cellulósa-vegyülete- 70 ket egész sor különböző alkalmazási területre alkalmassá teszik. Ott mindenütt könnyen bevezethetők lesznek ezek, ahol vízben oldható kolloidokat, mint keményítőt, dextrint, enyvet (gelatinet), fehérjét, 75 gumifajtákat és efféléket használnak, ahol azonban a szárítással kapott műszaki termékek vízben való oldhatatlansága
