89996. lajstromszámú szabadalom • Tagozott fordítókorong és pad

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89996. SZÁM. — V/a. OSZTÁLY. Tagozott fordítókorong és pad. Joseph Vög-ele A.-G. Mannheim. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 17-ike. A hídépítésből ismeretes a hídtartó­szakaszok összekötésére az ú. n. rúgó­csukló alkalmazása. A találmány az ilyen rúgócsuklónak fordítókorongokra és toló­'5 padokra való átvitelében áll, ezek főtartó­szakaszainak csuklós összezárására. Ezen összekötőeszközök vagy az építmény ha­rántirányú középsíkjában vagy bármely más helyen, a főtartók vonalában alkal-10 mazhatók. A találmány tárgyának megvilágítá­sára a mellékelt rajzon annak több foga­natosítási példája van bemutatva és pe­dig az 45 1. ábra megosztott főtartókkal bíró vas­úti mozdonyfordítókorong középső részé­ben vízszintesen metszett felülnézetét, a 2. és 3. ábra az 1. ábra 2—2, ill. 3—3 vonala mentén vezetett metszetét, a 20 4. ábra vasúti kocsi fordítókorong kö­zépső részének vízszintes metszetét, az 5. és 6. ábra a 4. ábra 5—5, ill. 6—6 vo­nala mentén vezetett metszetét, a 7—9. ábrák végül egy harmadik kivitelű 25 fordítókorong középső részének a 4—6. ábráknak megfelelő metszeteit tüntetik fel. Az 1. ábrán (a) és (b) jelöli a mozdony­fordítókorong főtartóit, melyek külső, a 50 rajzon nem látható végükön, a szokásos módon, futógörgőkön, egymással szemben­fekvő végükön pedig golyóscsapágy (c) felső részén nyugosznak, mely utóbbi a helytálló (2) alsó golyóscsapágyrészen fo-35 rog. A középső keresztttartó két, egymás­tól (3) hézaggal elválasztott (d) lemezből áll, melyeknek (4) szabad végei derék­szögben meg vannak hajlítva és ezzel me­reven vannak az (a) és (b) főtartókhoz 40 erősítve. Az egymással párhuzamos (d) lemezek egy-egy (5) ívben mennek át a hoz­zájuk tartozó (4) megerősítővégekbe. A két (d) lemez, felső és alsó szélén, vízszin­tesen haladó (7) és (8) vasrudak és (9) szögvasak segélyével, egymással össze 45 van kötve. Felső és alsó szélük közt, a (3) hézagban, (10) és (11) ferde összekötő­rudak vannak elrendezve, melyeknek (13) külső széle a fordítókorong x—x haránt­középsíkjának az (a) és (b) főtartók füg- 50 gélyes hosszközépsíkjával való (e) met­szési pontján megy keresztül. Ezáltal há­romszögletes (13, 14) lemezszakaszok ke­letkeznek, melyek a (12) hajlítási élek körül rugalmasan könnyen kihajolhat- 55 nak. A (2) középtámaszték esetleges süly­lyedéseikor ezek a (13, 14) háromszögletes lemezszakaszok, a (12) él körül, az (y, yl) nyilak (3. ábra) irányában, kihajlanak az x—x harántközépsíkból. A futógörgő- 60 támasztékok esetleges süllyedésekor vi­szont a (13, 14) lemezrészek az ellenkező irányban hajolhatnak abból ki. Az (5) összekötőívek ekkor jó kiegyenlődést biz­tosítanak a (13, 14) lemezrésznek síkjában 65 fellépő húzóerőkkel szemben. A fentemlí­tett (e) metszési pontokon vízszintes (f) csomópontlemezek vannak elrendezve, me­lyek úgy az (a) és (b) főtartószakaszok­kal, mint a (d) támasztólemezek felső ka- 70 rimájával, szilárdan vannak összekötve. Ezáltal a (13, 14) lemezrészek szabad moz­gékonysága nincs befolyásolva, mert szé­lességük az (e) ponton (O)-lal egyenlő, azonban az (a) és (b) főtartószakaszok 75 hosszirányú relatív elmozgásai meggátol­tatnak. Emellett a főtartószakaszok, füg­gélyes síkban mozgásaikkor, feszültség­mentesek maradnak. A 4—6. ábrákon rajzolt foganatosítási 80

Next

/
Thumbnails
Contents