89993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hengeres tartók és sinek előállítására
Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89993. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Eljárás hengerelt tartók és sinek előállítására. Spanlbauer Rezső mérnök Budapest. A bejelentés napja 1925. évi január hó 19-ike. A találmány tárgyát oly eljárás képezi, melynek segítségével széles szárnyakkal bíró kettős T-t ártók (breitflanschige Trager, poutrelles Grey á largjes ailes), horony-5 sínek mély és széles horonnyal, továbbá vdgnolsínek széles talppal és hasonló szelvények a lehetőleg legkisebb magassággal bíró, tehát legkisebb keresztszelvénnyel bíró négysizögletes előüregből, különleges 10 hengerművi berendezések mellőzésével gyárthatók, mi mellett síneknél a fej, futó felületének megmiunfcáMsia tökéletesebben eszközölhető, mint az eddig szokásos és nem különleges gyártási eszközökkel. 15 Ezen cél elérésére egy vagy több oüy üreg csatoltatik az eddig símért eljárások szerint készített hengerüregezés előkészítői és kikészítő üregei közé, melyekkel az előző üregből származó szelvény két át-20 lós* irányban egymással szemibeiifekvő része, tartóknál tehát az átlós irányban egymással szemben fekvő szárnyak, síneknél pedig a sín talpának egyik fele és a sín fejéinek ezzel átlós irányban szembenfekvő 25 fele megdolgoztatnak, anélküli, hogy a szelvény többi részei hengernyomás által nyújtatnának. A találmány szerinti eljárást tartóknál a rajz 1—4, horonysíneknél az 5—8. ábrák 80 mutatják: 1. ábra az ismert eljárás szerint készített előüreget mutatja. 2J ábrában egy fentemlített közbecsatolt üreij vastagon körülvonalozva vain ábrár-35 zolva, melybe az eliőző üregből1 származó szelvény vékony körvonalakkal van beraj,zolva. Az ábrában függélyesen sraffozva az előtúr égből származó szelvény azon részei vannak jelölve, melyeket a 2-ik ábra sze-40 rinti üreg elnyom. Az ábra vízszintesen sraffozott része a hengerelt rúd keresztszelvényét mutatja, miután a 2.-ik ábra szerinti üregen átment. A 3. ábra szerinti üregben a szelvény 45. azon szárnyai munkáltatnak mieg, melyek az előiző üregben megírnunk álatlanok maradtak. A 4-ik ábra a 3-ik ábra szerinti üregben elkészült szelvényt mutatja, melyből a kész 50 szelvény az ismert eljárások szerint egy vagy több simító üregben előállítható. Az 5—8. ábrák mutatják az eljárás alkalmazását horonysínek hengerezésénél. 5. ábra az ismert eljárás szerint készí- 55. tett előüreget mutatja. A 6-ik ábra szerinti átlós üregben, a sín talpának egyik fele és a sín fejének vele átlósan szemben fekvő fele nyomiatik el. A 7-ik ábra szerinti becsatolt átlós üreg- 60 ben a sín talpának második fele és a sín fejének vele átlósan szemben fekvő fele lesz úgy megmunkálva, hogy az ismert eljárás szerint a szelvény 8-ik ábra szerinti pontozott részének egy beépített görgőre 65-való reáhajlítása által a horony kiképezhető legyen. A 9-ik ábra az eljárás alkalmazását vignolsínek hengerezésénél mutatja, ha a fej futófelületének megmunkálása kívántatik. 70-Ezen üregben a sín futófelülete közvetlen hengernyomással miegfeleLő megdolgozást nyer, a sín talpa pedig erélyesen s:z,élesíttetik, úgyhogy az így előképzett szét vényből szélestalpú sínek ós a sín talpának 75 a 11-ik ábra szerint való lehajlítása által sín- és vasalyzat egy darabból elkészíthető (Schwellenschiene). A 10-ik ábrában oly becsatolt üreg van ábrázolva, melyben csak a sín talpá- 80
