89979. lajstromszámú szabadalom • Készülék fogas tengelykapcsolásoknak elektromágneses be- és kiiktatására, ollók, csákózógépeek, sajtók és más effélék céljaira
Megjelent 1930 . évi augusztus hó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABÁDALMT BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89979. SZÁM. — XVI d. OSZTÁLY. Készülék fogas tengelykapcsolásoknak elektromágneses be- és kiiktatására, ollók, csákozógépek, sajtók és más effélék céljaira. Deutsche Maschinenfabrik A.-G. Duisburg-. A bejelentés napja 1924. évi december hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi január hó 14-ike. Sajtóknál, csákozógépeknél, lemezollóknál stb, a szerszámtartó kiiktatását tudvalevőleg fogas tengelykapcsolás segélyé-5 vei foganatosítják és pedig e kiiktatás önműködően, mindig a kölyű legmagasabb helyzetében következik be. A tengelykapcsolást kiiktató szerv gyanánt a legtöbb esteben ferde síkot használnak, melyen 10 kiiktató görgő csúszik tova s ezzel a tengelykapcsolások mozgatható részeinek tengelyirányú eltolódását idézi elő. Ezen elrendezés azonban azt a hátrányt mutatja, hogy a görgőnek a ferde síkra való 15 felfutásakor nem csekély excentrikus lökés lép fel, mely a tengelykapcsolás feleinek mozgására igen káros befolyást gyakorol és gyakran ad alkalmat a tengelykapcsolás-feleknek az excentertengelyen 20 való megszorulására. Azonkívül ez esetben az átvivőékek egyoldalú igénybevételt szenvednek és így nagymérvű kopás nak vannak alávetve. A fent említett gépfajtákhoz szokásos 25 fogas tengelykapcsolások további hátránya abban van, hogy a nagy hajtókerék elrendezése folytán kénytelenek vagyunk a kiiktató szervek tartóbakját a hajtókerék körül vezetni vagy az excenterten-30 gelyt egész hosszában keresztül fúrni. Azonkívül az eddigi szerkezeteknél nincsen függő Viszony egyfelől a forgó kerék és másfelől a mozgatható tengelykapcöólás-fél között, a beiktatás időpontjára 35 vonatkoztatva. így tehát igen könnyen bekövetkezhetik az, hogy a beiktatás pillanatában a tengelykapcsolások két fogoldala egymással szemben áll és már a beiktatás kezdetekor érintkezik egymás-40 sal, úgyhogy e beiktatás azután a fogoldalakat terhelő nyomás következtében nem mehet végbe teljes mértékben. Ez a hátrány különösen nagy mértékben jelentkezik két-állványos lemezollóknál, 45 ahol a beiktatás megtörténte után, a kés helyzete folytán, azonnal az egész nyomás nehezedik a gépre, illetve a tengelykapcsolásra s ily körülmények között a tengelykapcsolásnak teljes mértékű beik- 50 tatása mindenképen lehetetlen. Minthogy ennek folytán a tengelykapcsolás fogain csak egészen csekély átvivő felület áll rendelkezésre, a fajlagos nyomás túlságosan naggyá válik és a tengelykapcsolás 55 fogainak igen hamari elkopása, illetve legömbölyödése következik be. Továbbá, minthogy a kiiktató folyamat alatt az eltolható tengelykapcsolás-fél a forgásban lévő ferde felülettől kapja moz • go gását, ez a mozgás csak addig megy végbe, amíg a fogoldalak egymással még érintkezésben állanak. A fogoldalak között tehát nem áll be szabad mozgási köz, s így nem lehetséges az, hogy a kiiktatott 05 állapotban a tengelykapcsolások zajtalanul járjanak. Ez a körülmény a tengelykapcsolás fogainak korai kopásán kívül az ismeretes, kellemetlen csattogtatáshoz vezet. 70 A tengelykapcsolás önműködő kiiktatása az eddigi szerkezeteknél, mint említettük, a kölyű legmagasabb helyzetében következik be. Lyukasztógépeknél azonban az a szükséglet lépett fel, hogy a 75 szerszámtartó legmagasabb helyzete a különböző lemezvastagságoknak megfelelően állíttassék be, nehogy a lemez felső széle és a szerszám között szükségteleiiül nagy szabad köz létesüljön, mely a pon- 80
