89973. lajstromszámú szabadalom • Membranos hangadó készülék
tünteti fel két, egymásra merőleges hosszmetszetben. Mindenekelőtt az 1—3. ábrákon rajzolt foganatosítási példát írjuk le, mely főleg 5 ott nyer alkalmazást, ahol a nyomó közeg és a környező levegő hőfoka közt a különbség nem túlságos nagy. Ez a hangadó készülék egy (A) tokból, egy ezen a tokon megerősített (B) mem-10 bránból, egy (C) hangtölcsérből és egy, a nyomó közeget bevezető (D) csődarabból áll. Utóbbi keresztül van vezetve az (A) tokon és a (B) membrán közepébe torkol. Azzal a gyűrűalakú karimás csavaranyá-15 val, mellyel a (B) membrán az (A) tokra van erősítve, a találmány értelmében, egy (E) üreges test van összekötve, mely (el) és (e2) nyílásokkal van ellátva valamely fűtő vagy hűtő közeg be- és kive-20 zetésére. Gyakorlati alkalmazásakor ez a hangadó készülék pl. egy (F) szögvasszerű bádoglemez segélyével, egy hajó (G) kéményén lehet szilárdan megerősítve. Ekkor az (A) tok (D) gőzbevezető 25 csődarabjához egy (H) gőzelzáró szelep közbeiktatása mellett, egy (J) gőzbevezető cső csatlakozik. A (H) gőzelzáró szelep (hl) kétkarú emelőjétől egy (K) drótkötél vezet a hajó (nem ábrázolt) pa-30 rancsnoki hídjához, mely drótkötéllel a (H) szelep kinyitható és ezzel a hangadó készülék működésbe hozható. Közvetlenül a (H) elzáró szelep alatt a (J) főgőzvezet ékből egy szűk csövű (L) gőzvezeték van 35 elágaztatva, mely fent betorkol az (E) fűtő kamra (el) nyílásába. A fűtő kamra (e2) felső nyílásához egy (M) fáradtgőzvezeték csatlakozik, mely egy kondenzátorba vagy a szabadba vezethet. 40 Minthogy ilyképen kis gőzmennyiség áramlik folytonosan keresztül az (E) kamrán, ez mindig forró marad és a maga részéről, hősugárzás útján, állandóan fűti a készülék (B) membránját. Ha most az 45 így berendezett hangadó készülékkel jeleket adunk, akkor a forró gőz, még a készüléknek hosszabb idei nyugalomban állása után is, mindig elég meleg membránt ér, úgyhogy a készülék ezen alkat-50 részére vonatkozólag a bevezetésben említett hátrányok többé be nem következhetnek. Az így szerkesztett hangadó készülék membránja tehát mindig jól megindul (megszólal), úgyhogy jelek kima-55 radása ki van zárva. Hogy ekkor egyszersmind a (C) hangtölcsér felől bekövetkezhető káros lehűlésnek is elejét vegyük, a (B) membránt magát is még olyan berendezésekkel láthatjuk el, melyek a fűtött membrán me- 60 legének az (A) tokban lévő hideg levegőre való átadódását meggátolják. A 2. ábrán rajzolt membránnál, mely ismert módon két, egymással szegecs segélyével összekötött lamellából van összetéve, ez a 65 meleg védelem egy a külső lamellában kiképezett gyűrűalakú (N) üreg segélyével van létesítve, melybe hőszigetelő légréteg van bezárva, míg a membránnak a 3. ábrán rajzolt foganatosítási példájánál a 70 két fémlamella elébe egy (O) azbesztréteg vagy efféle van ágyazva, melyet egy vékony, a szélén behajlított sárgarézlemez tart fogva a membránon. A leírt (L, M) elágazó gőzvezeték- 75 elrendezéssel, a (B) membrán fűtésén kívül, még azt az előnyt érjük el, hogy a (H) elzárószelep alatt a (J) gőzvezetékben mindig friss gőz van, úgyhogy kondenzvíz ezen a helyen nem képződhetik, 80 mely a tapasztalat szerint szintén észrevehető zavart idéz elő a hangadó készülék működésében. A 4. és 5. ábrán rajzolt hangadó készülék a fent leírttól lényegileg abban kü- 85 lönbözik, hogy a membrán helyett itt a hangtölcsér van fűtve. Ennél a készüléknél, mely főleg ott használható előnnyel, ahol nagy hőfokkülönbségekről van szó, tehát pl. vasúti mozdonyok és hajók üze- 90 ménéi, a (C) hangtölcsér egy (Cl) fűtőköpennyel van körülvéve, mely a készülék (A) tokját is körülveszi. Az (A) tok, a (C) hangtölcsér és a (Cl) fűtőköpenye mellett egyetlen összefüggő öntvényt al- 95 kot, mely egy fűtőtérül szolgáló (R) üreget zár magába. Ebbe az (R) fűtőtérbe egy a gőzkazánból jövő (J) vezeték torkol, mely egy (il) karima segélyével csatlakozik a (Cl) fűtőköpenyhez, mely kari- 100 mával egyszersmind az egész készülék egy szögvasszerű (F) bádoglemezhez van erősítve. Az (R) fűtőtér alsó végén egy (c2) kiöblösödés van kiképezve, melyből egy (M) cső vezet egy (nem ábrázolt) 105 kondenzvíztartályhoz. A (D) gőzbevezető csődarab belseje egy (H) szelepen át, öszszeköttetésben áll az (R) fűtőtérrel, mely szelep orsója az (A) tok. falán keresztül kifelé van vezetve. A (H) szelepet a nyu- no galmi állapotba egy (S) rúgó nyomja fészkére és a szelep egy (hl) emelő és egy (K) vonórúd segélyével nyitható fel. Az (E) tokfedél és a (B) membrán közt levegővel telt hőszigetelő üreg van. 115 A (J) gőzbevezető cső és az (R) fűtőtér folytonosan telve van fűtőgőzzel. Az ott lecsapódó gőz (kondenzvíz) ekkor az