89967. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. '!AGYAR KIRÁLYI JiilllE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89967. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kályha. Fabulya Pál kőművessegéd és Berényi György asztalosművezető Békéscsaba. A bejelentés napja 1923. évi november hó 22-ike, A találmány tárgya kályha, mely a 1 űzcsatornának kedvező kiképzése folytán a tüzelőanyagnak nagymérvű kihasználására képes, úgyhogy ezen kályhánál 5 a fűtés igen gazdaságos és nagy tüzelőanyagmegtakarítással jár. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképpen felvett két különböző kiviteli alakjában van feltüntetve és pe-10 dig az 1—2. ábra a kályhának két, egymáshoz képest 90° alatt elforgatott függélyes metszete és pedig a 2. ábra az 1. ábrának G—H vonalán van metszve, a 15 3. ábra vízszintes metszet a 2. ábra A—B vonala mentén, a. 4. ábra függélyes metszetrész az 1. ábra E—F vonala mentén, az 5—6. ábra a kályha egy másik kiviteli 20 alakjának két egymáshoz képest 90° alatt elforgatott metszete, a • 7. ábra vízszintes metszet az 5. ábra C—D vonala mentén, végül a 8. ábra vízszintes metszet az 5. ábra 25 T—K vonala mentén. Az 1—4. ábrákon feltüntetett kályhánál a kályha belső (a) terében a rézsútos (b) terelőlapok, valamint a függélyes (c) rekeszfalak vannak elrendezve, melyek a 80 kályha belső terét kígyóvonalban haladó csatornává képezik -ki. A (b) terelőlapok a kályha egész szélességében a kályha homlok- vagy pedig hátfalától a szemközti fal felé húzódnak, azonban nem ér-85 nek el egészen a szemközti falig. Két-két egymás alatt fekvő terelőlap egymást keresztező irányban halad és minthogy nem érnek el egészen a szemközti kályhafalig, a terelőlap széle és a kályha homlokilletve hátfala között nyílás marad, me- 40 lyen át a füstgáz a terelőlap alatti térből a terelőlap feletti térbe juthat. A függélyes (c) rekeszfalak egy-egy felső (b) terelőlap szélétől indulnak ki és ezen lap alatt fekvő terelőlapnak középrészéhea 45 kapcsolódnak. Ezen rekeszfalak, ellentétben a terelőlapokkal, nem csatlakoznak keresztirányban a kályha két oldalfalához, hanem csak a kályhatér közepén vannak elrendezve és oldalszéleik, valamint 50 a kályha oldalfalai között nyílás marad, melyen át a füstgázok a kályhában fölfelé húzódhatnak. A legalsó (b) terelőlap, valamint a (d) tűztér között a vízszintes (f) válaszfal van elhelyezve és 55 ugyancsak egy vízszintes (g) fal választja el a legfelső (b) terelőlapot a (h) hevítőszekrénytől, illetve annak belső sütőterétől. A sütőtér két (1) oldalfala, valamint a kályha oldalfalai között egy-egy rézsű- 60 tos (j) lap van megerősítve, melyek a kályha mellső részén ugyancsak a sütőtér két oldalán elhelyezett függélyes (k) falhoz csatlakoznak, miáltal a kályha felső részében a sütőtér két oldalánál az 65 (1, m) csatorna járatok keletkeznek. A (k) falak között a (h) sütőtér fölött az (o) nyílás van hagyva, melyen keresztül az (in) csatornajáratok a sütőtér mögötti és a (p) kürtőbe torkoló (r) csatornával köz- 70 lekednek. A sütőtér hátsó falán az (s) ajtóval elzárt nyílás van kiképezve, úgyhogy ezen nyílás szabaddátétele esetén a sütőtér közvetlenül az (r) csatornával jut összeköttetésbe. 75 A füstgázok a (d) tűztérből a (b) terelő-