89950. lajstromszámú szabadalom • Hengerművek menesztett hengerének hajtószerkezete
Megj elent 193Q. évi augusztus hó 16-án. ^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89950. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Hengerművek menesztett hengerének hajtószerkezete. Witkowitzer Berg-bau und Eisenhütten-Gewerkschaft és Hein Richárd mérnök Witkowitz. A bejelentés napja 1923. évi március hó 7-ike. Hengerművekben a menesztett henger alkalmazása tudvalevőleg azon hátránynyal jár, hogy a hengerlendő rúd bedugásakor a menesztett henger ugrik s ütést 5 mér a másik hengerre, a beszerelési darabokra, a csapágyakra és tokjaikra és a nyomócsavarokra, ami egyik vagy másik szerv törését idézheti elő; az ugrás onnan ered, hogy a csapágytok és a 10 nyomócsavarok között annyi játékot kell szabadon hagyni, amennyi a hengerlendő rúd vastagságának felel meg. A menesztett hengernek azonban a hengerlendő darab bedugásakor a másik hengerrel együtt 15 kell forognia, mert különben a hengerek nem fogják meg a rudat. A találmány célja a különösen nagy hengerlési sebességeknél lényeges ilyen ütések kiküszöbölése. 20 E célból a menesztett henger hengercsapjain vízszintesen eltolható hajtóáttétel van elrendezve, mely a hengerlendő rúd bedugása pillanatában működésbe hozatik, a bedugás után azonban kikapcsol-25 tátik. Ilyen módon a menesztett henger a munkadarab bedugásakor forgó mozgást kap, mihelyt azonban a munkadarab megfogatott, az áttétel kiiktattatik, úgyhogy a henger most már csak mint me-80 nesztett henger szerepel. A menesztett hengeren elrendezett áttétel vízszintes eltolására emelőmű szolgál, melynek emelővégei az áttételi kerekek gyűrűin támadnak. A szabad emelő végek 85 egymással oly rúd révén vannak kapcsolva, mely a hengerállványra szerelt csavarorsó révén működtethető. Hengerműveknél az állandó erőátvitelre már alkalmaztak dörzsáttételeket. A jelen esetben az ilyen áttétel célja az, hogy bizonyos időpontokban az egyébként menesztett henger gyanánt működő henger forgásba hozassék, mely célra az áttétel vízszintes irányú eltolhatósága szükséges. A találmány különösen olyan csapágyakkal kapcsolatban célszerű, melyekben a csapágycsészék kopása dacára sem szükséges utánállítás. A berendezés egy példája a csatolt raj- 50 zokon duopolirozó állvánnyal kapcsolatban, 1. ábrán oldalnézetben, 2. ábrán metszetben van feltüntetve, a 3. ábra egy másik példa metszete. 55 Az (0) felső henger és az (U) alsó henger (1. és 2. ábra) ágyazására az (Ll) és (L2) csapágytokok és a megfelelő (11) és (12) csapágycsészék szolgálnak. A felső henger számára továbbá ismert módon 60 (B) nyomókupakok és (D) nyomócsavarok vannak elrendezve. A hengerek (KI) és (K2) lóherecsapjaira és (VI, V2) csapnyúlványaira (Rl) és (R2) dörzskerekek vannak feltolva. Az 65 (O) felső henger (R2) dörzskerekének a hajtott (LT ) alsó henger (Rl) dörzskerekéhez való hozzászorítására a (H) emelő szolgál, mely egyrészt az (Rl) dörzskeréken ülő (Sl) gyűrű (Zl) csapjával, más- 70 részt az (R2) dörzskeréken ülő (S2) gyűrű (Z2) csapjával van kapcsolva. A (H) karokat fönt egymással a (T) harántrúd köti össze. A (T) harántrúd a (Hl) kézikerékkel ellátott (S) csavarorsón vízszintesen 75 eltolható, mely utóbbi a (W) hengerállványra van alkalmas módon felszerelve. A kézikerék és a (T) harántrúd közé (F)
