89942. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőszerkezet mindennemű, különösen silány poralakú vagy finom szemcsés tüzelőanyagok részére
Megj elent 19 3Q . évi augusztus hó 16-án . ^ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89942. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Tüzelőszerkezet mindennemű, különösen silány poralakú vagy finom szemcsés tüzelőanyagok részére. Thyll R. F. és Társa Budafok. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 24-ike. Ismeretesek különösen silány, porai akú vagy finom szemcsés tüzelőanyagok, mint pl. fűrészpor számára való oly kályhák, melyeknél a tüzelőanyagot a kályhába be-5 gyömöszölik és e mellett a töltés közepén csatornát hagynak szabadon, még pedig azáltal, hogy a kályhába kúpos hüvelyt helyeznek be, melyet a töltés megtörténte után ismét kihúznak. Ezáltal a kályha tü-10 zelőterében brikettszerű test képződik, melyet a benne kiképezett csatornán át meggyújtunk és melyhez a tüzelőanyag alulról lép, míg az égési gázok felülről távolíttatnak el és esetleg a kályha köpenye 15 körül vezettetnek, mielőtt a kürtőbe távoznának. Ezen kályhának az üzemben az a hátrányuk van, hogy a begyújtás után csak néhány óra hosszat fűtenek jól és pedig 20 addig, amíg a töltés lángokban áll, míg azután, amíg a töltés izzó állapotban van, újabb használatra alkalmatlanok. Ezen idő alatt azonban a fűtendő tér kihűl. Hogy a kályhát mégis a töltés teljes kihűlése 25 előtt újból meg lehessen tölteni, az izzó tüzelőanyagot tartalmazó vederalakú tartályt kiveszik, a szabadban kiürítik és újra megtöltik. Ez a folyamat természetesen zavaró füstképződéssel, szállóhamu 80 szétszóródásával, sőt tűzveszéllyel is jár. Míg tehát az ismert kályháknál az égési levegő alulról felfelé áramlik a tüzelőanyagban kiképezett csatornán át, a tüzelőanyag pedig középről a kályha köpenye 85 felé ég ki, addig a találmány értelmében a fentemlített hátrányokat azáltal kerüljük el és a kályhának üzemközben való utántöltését azáltal tesszük lehetővé, hogy az égési levegőt a tüzelőanyagoszlop tengelye irányában felfelé vezetett csövön ke- 40 resztül a kályha hideg vagy kevésbbé meleg övéig vezetjük fel. Ezáltal a levegő erősen felmelegszik és ezután ellenkező irányban, tehát felülről lefelé áramlik, miközben a tüzelőanyagból fejlődő lepárlási 45 gázokat az elégési helyhez magával viszi. A tüzelőanyagoszlopon áthaladó, felül zárt csőre egymást átfedő fúvókák sora van feltolva, melyek között a lefelé haladó légáramba lepárlási gázok szívatnak be. 50 A legfelső fúvóka célszerűen süveg alakjában van kiképezve és a cső végét, kibocsátó hasíték meghagyásával elfedi, úgyhogy a tüzelőanyag a betöltésnél a csőbe nem hullhat be. 55 Hogy az égési levegő bevezetésére szolgáló csövet és az erre feltolt fúvókasorozatot ne kelljen a töltőtér legfelső részéig vezetni, ami az elgázosítási és elégési folyamat szempontjából nem szükséges, sőt 60 az elégés fojtása miatt kedvezőtlen is lehet, a találmány értelmében a süveg alakjában kiképezett legfelső fúvókához a töltőtér fedeléig vezető vékony csövet csatlakoztatunk, melyet a tüzelőianyag beesésének 65 megakadályozására felül kis süvegalakú fúvókával zárunk el. Ezáltal még azt az előnyt is elérjük, hogy a tüzelőanyagtöltés felett összegyűlő gázok is leszívatnak és az elégési helyhez vezettetnek. 70 A találmány szerinti kályhánál tehát a tüzelőanyag az ismert kályháktól eltérően alulról felfelé ég, úgyhogy a friss tüzelőanyag a kályhába üzemközben bármikor betölthető, anélkül, hogy a fentemlített za- 75 varő füstképződést, szállóhamu stb. mutatkoznék. A mellékelt rajz a találmány értelmében
