89936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony bitumenes anyagok finomítására
Megj elent 19 3Q . évi augusztus h ó 16-án . ^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89936. SZÁM. — XT/b. OSZTÁLY. Eljárás folyékony bitumenes anyagok finomítására. Sarawak Oilfield Limited Hiri Sarawak (Anglia). A bejelentés napja 1925. évi április hó 18-ika. A találmány bitumenes anyagok lepárlására vonatkozik. A találmány szerinti eljárás különösen aszfaltnak, aszfaltmaradékoknak és nehéz petróleumolajoknak 5 lepárlására alkalmazható, melyek, noha közönséges, vagy magasabb hőmérsékleteken folyékonyak, a lepárló eljárásban szilárd vagy félig szilárd maradékot hagynak vissza. 10 Bizonyos nyersolajok és hasonló anyagok nehéz aszfaltmaradékainak kezelése ama problémák egyike, melyekkel a legtöbb finomító nem képes megküzdeni, minthogy az ily maradékoknak közönsé-15 ges hőmérsékleten való kezelése rendkívü] nehéz és költséges, miután azok ily hőmérsékleten félig szilárd masszát alkotnak. Félig szilárd halmazállapotú bitumenes 20 anyagok magasabb összforgalmi értékű termékekké azáltal alakíthatók át, hogy azokat száraz lepárlásnak vetik alá, melynek termékei olajpárlatból (égési-olajból), kokszból és gázból állanak. Ha azonban 25 ily lepárló eljáráshoz a szokásos típusú, tűzzel hevített lepárló készülékeket vagy retortákat használják, úgy az eljárás folyamán képződő koksz e lepárló készülékek vagy retorták hevített fenékrészeire 80 és falaira rakódik és meggátolja a lepárló eljáráshoz szükséges hő kellő átadását. Ennéfogva a lepárlás gyorsasága s ennek következtében a készülék lepárlási képessége nagymértékben csökken; egyéb hát-85 rányok: a nagy tüzelőanyagfogyasztás, a lepárlókészülék vagy retorta anyagénak túlhevítésével járó túlságos gázképződés, pusztulása, valamint a lepárló készülékben vagy retortában lévő olaj részleges 40 túlhevítésével járó túlságos gázképződés. Az ily lepárló készülékek vagy retorták nagy javítási és pótlási költségei, a nagy tüzelőanyagfőgyasztás, a csökkentett olajhozam, valamint a lepárlás lassúságával járó csekély kapacitás, melyekhez még a 45 lepárló készülék vagy retorta minden művelet utáni hűtésének és tisztításának szükségessége járul, a szóbanforgó anyagok lepárlásának ezt a módját a legtöbb esetre igen kevéssé gazdaságossá 50 teszik. Ami a szilárd bitumenes anyagoknak a szokásos lepárló eljárásokban való lepárlását illeti, ez anyagokat különböző alakú, külső hevítésű retortákba adagolják, ame- 55 lyekben azokat elegendő magas hőmérsékletre hevítik ahhoz, hogy a bitumenes alkatrész elpárologtassék és olajpárlatok valamint gázok képződjenek, amelyek a legtöbb esetben tetemes mennyiségű am- 60 moniákot tartalmaznak. A lehető legnagyobb ammoniákhozam eléréséhez igen magas hőmérséklet szükséges, míg az értékes olajpárlatokban való maximális termelési hányad biztosításához nem szabad 65 bizonyos, amannál lényegesen alacsonyabb hőmérsékletet túlhaladni. A retorta falaival közölt hőnek a retortatöltés szilárd masszájába való lassú behatolása e hőnek az anyagban való igen 70 egyenlőtlen elosztását okozza a lepárlás folyamán, ami azzal a következménnyel jár, hogy a töltésnek a közép felé eső és ennéfogva hidegebb részeiben fejlődő olajgőzöknek egy része a töltésnek a felheví- 75 tett retortafalakhoz közelebb eső, túlhevített részeivel való érintkezés folytán felbomlik. E hátrány elkerülésére már különböző eljárásokat hoztak javaslatba, melyek szerint többek között a retorta fene- 80
